A D-vitamin az egyik leginkább vizsgált vitaminunk. Szervezetünkbe kerülhet pro-D-vitamin formájában is, ahol többlépcsős átalakulás révén válik aktív vitaminná. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben a Pub-Medben a „D-vitamin” keresőszóval 24 341 hivatkozás, köztük 1201 eredeti közlemény lelhető fel.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus reumatológiai kórkép, prevalenciája megközelítőleg 1/1000-re tehető. A JIA gyakran felnőttkorban is folytatódik és hosszú távon szignifikáns morbiditást eredményezhet, beleértve a testi fogyatékosságot is.

A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Ahhoz, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen felállítani, a lezajlott rohamot minél nagyobb pontossággal kell rekonstruálni, így az anamnézis, különösen a heteroanamnézis és a provokáló tényezők felderítése kiemelkedő jelentőségű.

A jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) az 50 év feletti férfi lakosság több mint felénél szövettanilag igazolható. (1)

A primer központi idegrendszeri vasculitis ritka, autoimmun eredetű gyulladásos betegség, amely az agy kis és közepes méretű ereit érinti, súlyos neurológiai károsodásokat okozva. 

Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

A gyógyszerallergia hátterében leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a láz- és fájdalomcsilllapítók, valamint az antibiotikumok állnak. A gyógyszerallergia kivizsgálásának alapja a pontos anamnézis, a klinikai tünetek és a feltételezett immun-patomechanizmus, mindezek alapján gyógyszerallergia gyanúja esetén limfocita-transzformációs teszt, valamint in vivo tesztek, úgymint prick teszt, intradermális teszt, illetve patch teszt elvégzése javasolt. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, a következő lépés a gyógyszerterhelés. A szerző ismerteti az egyes provokációs próbák kivitelezési módjait, indikációit.