Az MTA Biztos hang című podcastjának új adásában Szemelyácz Jánossal, a Magyar Addiktológiai Társaság elnökével Simon Tamás és Gilicze Bálint beszélgetett.

Egyre több magyar érzi úgy, hogy a magánegészségügyi ellátás költségét már nem engedheti meg magának – ez is kiderül egy új, országos kutatás eredményeiből.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

Megszüntette a meddőségi centrumok állami megszerzéséhez kapcsolódó, 2018 és 2020 közötti nyolc dokumentum titkosítását a kormány.

A biztosítási évforduló közeledtével számos cég jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó díjemelésről kap értesítést biztosítójától.

Közös jelentést adott ki az európai egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciáról az EASAC és az FEAM, olvasható az MTA összefoglalójában.

Közös levélben fordultak a miniszterelnökhöz a legnagyobb országos érdekvédelmi szervezete, személyes egyeztetést kezdeményezve a fogyatékossággal élő emberek életét érintő legsürgetőbb kérdésekről.

Az alapellátás összeomlását előzné meg az az átfogó reformcsomag, amelyben az államtitkári ígéret szerint lesz többletfinanszírozás, kiemelt bértámogatás és rugalmasabb foglalkoztatási formák is – de csak 2027-ben. A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciájának szakmapolitikai előadásaiból az is kiderült, a jövőben a tényleges gyógyítási eredményeket díjazza majd a finanszírozó.

Mellrákprevenciós mobil programot indít a legszegényebb településeken élő nők számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a higiéniai papírtermékeket gyártó Vajda-Papír októberben.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]