A Qubit szerint  olyan módszert mutattak be, amely műtét nélkül fordítja szöveggé az agyi aktivitást.

A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.

Magyar kutatók olyan MI-n alapuló kamerarendszert fejlesztettek ki, amely vezetékek és fizikai szenzorok nélkül képes folyamatosan monitorozni a koraszülötteket az inkubátorban.

Az alvászavarok, elsősorban az obstruktív alvási apnoé korszerű diagnosztikáját és kezelését szolgálja a Debreceni Egyetem új alvásmedicina szakrendelése.

Fülesdi Béla, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára alelnökként segíti a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság munkáját.

Új neurobiológiai és kémiai kutatási projektet indít a BrainVisionCenter Nonprofit Kft. (BVC) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 300 millió forintos támogatásával.

Elképesztő jövőképpel indult az AI Symposium 2026, a világhírű Marc Pollefeys már a nyitónapon fellebbentette a fátylat a gépi látás új korszakáról.

Száz darab, a gyermekellátás során használható, Marokbabát adtak át az eszköz megalkotói szerdán az Országos Mentőszolgálatnak.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.