A szövetépítés rohamosan fejlődő tudománya beláthatatlan lehetőségeket nyitott meg a rekonstrukciós sebészet (plasztikai és égéssebészet, ortopédia, traumatológia stb.) előtt. A szövetépítéssel készített szívbillentyű újabb példája ennek a törekvésnek. A műbillentyűk fejlesztésével és klinikai alkalmazásával foglalkozók azonban jól tudják, hogy jelentéktelennek tűnő módosítások is befolyásolhatják a mechanikus és biológiai „szelepek” viselkedését és élettartamát. Ma még lehetetlen megjósolni, hogy az új technológiával készült – és a hírek szerint már emberbe is beültetett – újdonság beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

Fontos szerepük van a szív geometriájának megőrzésében, jelentősen hozzájárulnak a kamrák pumpafunkciójához, rossz szelepfunkciójuk perctérfogat-csökkenéshez vezet. Pótlásukon már a 20. század elején törte a fejét Sir Henry Souttar angol mérnök-sebész, ma pedig már a szövetépítéssel készített aortaműbillentyűnél tartunk.

  Új területet hódított meg a digitalizációs technika az orvostudomány területén – szeptember 3-án, elsőként a világon, megkezdődött a munka a Semmelweis Egyetem digitális mikroszkóppal felszerelt oktatási laboratóriumában.   Az egész világ patológiaoktatását forradalmasíthatja a fénymikroszkópot teljes mértékben kiváltó találmány – mondta a Semmelweis Egyetem I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének igazgatója, dr. Matolcsy András a találmány bemutatóján. Az intézet egykori munkatársa, Molnár Béla nevéhez fűződő fejlesztés az 1990-es évek végén kezdődött. A feltaláló szerint kezdetben egyetlen szövettani metszet digitalizálása (beszkennelése) az óriási felbontás szükségessége miatt 1,5 napig tartott – ma ez már csak 7-8 percet vesz igénybe, ami a rendszert alkalmassá teszi a napi rutinfeladatok elvégzésére. A digitális mikroszkópos oktatáshoz 34 férőhelyes számítógépes hálózatot építettek ki az I. számú Patológiai Intézetben. A hallgatók az oktatás során a témavezető által behelyezett metszetet saját monitorukon nézhetik, együtt követhetik az oktató magyarázatát, majd önállóan is elemezhetik a látott szövettani képet. Ha kérdésük van, a metszet adott részére beállított részletet egyszerre láthatja minden társuk és az oktató – így a válaszból valamennyi hallgató tanulhat. A fénymikroszkópos korszakban ez jóval nehézkesebben ment – a beállított metszetet csak az adott hallgató látta, az oktató csak neki tudott magyarázni, és ha csak oda nem ment minden hallgató az adott mikroszkóphoz, hogy megnézze, milyen kérdést ébresztő elváltozást lát a társuk, a tanár válaszát sem érthette.   Az intézmény rektora, dr. Tulassay Tivadar a bemutatón elmondta, hogy a fejlesztéshez szükséges 20 millió forintot önerőből – konzultációs díjakból, az idegen nyelvű oktatásért kapott térítésből, a dolgozók fizetés-kiegészítéséből tett felajánlásokból és Molnár Béla hozzájárulásából – teremtették elő.   A digitális rendszerrel nemcsak az oktatás, a klinikai munka is fejlődni fog: a szakmai kommunikáció és a konzultációs lehetőségek javulása a szakértők szerint megmutatkozik a klinikai eredményekben is. A patológushiány miatti várakozási időt is csökkenteni lehet, mivel a szövetmintákat az interneten is közvetíthetik, a szakember pedig a távolból elemezheti, akár egy műtét alatt is, befolyásolva ezzel az operáció folytatásának módját és irányát.  Őssejtterápia diabéteszben is?   A Sejtbank Kft. meghívására Magyarországra látogatott és szeptember 28-án szakmai előadást tartott a Newcastle Egyetem Őssejtkutató Központjának két vezető munkatársa, Colin McGuckin professzor és dr. Nico Forraz tudományos főmunkatárs. Munkacsoportjuk világelsőként írta le a köldökzsinórvér-őssejtek gyógyászati hasznosításához vezető gyűjtési és tenyésztési stratégiát, és fejlesztett ki innovatív módszereket a szövetépítéshez, a sejtterápiához és a regeneratív gyógymódokhoz. Ők jelentették be 2006 őszén, hogy köldökzsinórvér-őssejtekből sikerült májszövetet létrehozniuk, és reményeik szerint idővel akár az új májsejtek és májszövetek klinikai alkalmazására is sor kerülhet, ahol rövid, illetve középtávon tudják majd enyhíteni a májkárosodás okozta tüneteket. Legújabb kutatási területük a diabétesz: olyan klinikai eljáráson dolgoznak, amelyben a köldökzsinórvér-őssejteket arra használják, hogy „lecsendesítsék” az 1-es típusú diabéteszben szenvedők immunrendszerét. Ezzel párhuzamosan, ugyanabból a köldökzsinórvér- egységből származó őssejtekből a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeihez hasonló, potenciálisan inzulintermelésre képes egységeket alakítottak ki.   További fontos alkalmazási területként gyógyszerfejlesztések biztonságosabbá tételét szolgáló májszövetmodellek in vitro létrehozásáról hallhattunk. A gyógyszer- metabolizáció elsődleges szervét modellszövettel helyettesítve várhatóan kiválthatók lesznek az állatkísérletek, és biztonságosabbá válhatnak az innovatív fejlesztések. Ez utóbbi ténynek különös jelentősége van, ha figyelembe vesszük, hogy a kedvezőtlen gyógyszerreakciók millió dolláros nagyságrendű károkat okoznak a világ országaiban az egészségbiztosítónak. MEDICAL TRIBUNE