Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túltápláltság kritikus szerepet játszik az alacsony fokú gyulladás kialakulásában. Pontosabban, a zsírszövet krónikus gyulladása elhízott egyének esetén az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának döntő kockázati tényezője.

Súlyos elhízásban szenvedő betegek testzsírtartalmának normalizálási nehézségei miatt agresszívebb kezeléseket tanulmányoztak ebben az alcsoportban, mint például az elhízás sebészi megoldását, amelyet metabolikus sebészetnek is neveznek.

Az elhízással összefüggő magas vérnyomás mögött meghúzódó mechanizmusok összetettek és sokrétűek, és többek között magukban foglalják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer/szimpatikus idegrendszer túlaktiválását, az adipokinek túlzott stimulációját, az inzulinrezisztenciát, az immunrendszer diszfunkcióját, a vese-, szív-, és zsírsejtek strukturális/funkcionális változásait.

A változókort erőteljes hormonális ingadozások, ezáltal szerteágazó tünetek jellemzik. A változókorban lévő páciens kezelése összetett feladat, ami a vérzészavarok, hangulatzavarok, vazomotoros és genitourinális tünetek, anyagcserezavarok kezelését foglalja magába. A változókorra jellemző testösszetétel és testsúly változások kedvezőtlen anyagcsere hatásokkal járnak, így a kardiovaszkuláris kockázat növekedésében is szerepet játszanak. Az időben megkezdett életmód- vagy szükség esetén gyógyszeres kezelés a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentésében is elengedhetetlen.

Az emelkedett testtömegindexet (BMI) összefüggésbe hozzák a szív változásaival, például az epicardialis zsírszövet (EAT) vastagságának a növekedésével. Ezt a zsírt a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek prediktoraként azonosították. Mindazonáltal kevés tanulmány tesztelte több szív- és érrendszeri kockázati tényező (magas testsúly vagy vérnyomás) összefüggését az EAT-vel serdülőknél és gyermekeknél. Ezért a jelenlegi kutatás fő célja az volt, hogy meghatározza a BMI, a túlsúly, az elhízás és a vérnyomás hatását az EAT vastagságára gyermekeknél.

Előfordulhat, hogy egy őssejt olyan, "gyári hibás" utánpótlással javítja ki a környezetében található sérült szöveteket, amelyek már magukban hordozzák a későbbi daganatos betegség magvait.

Amióta 1957-ben felfedezték a Q10 koenzimet (CoQ10), sok információ derült ki róla, amelyek közül a legfontosabb, hogy nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez. Erős antioxidáns és immunerősítő, amely számos kórkép és krónikus betegség megelőzésében játszik fontos szerepet.

Többszörösen alátámasztott, hogy az elhízás alacsony-szintű gyulladásos mikrokörnyezettel, endothel-diszfunkcióval, oxidatív stresszel és következményesen a kardiovaszkuláris (CV) megbetegedések fokozott rizikójával társul. A test összes zsírtartalma mellett azonban lényeges a zsír eloszlása is: a CV kórképek rizikója szempontjából kiemelten fontos szerepe van a myocardium és a visceralis pericardium között található zsírrétegnek, az ún. epicardialis zsírszövetnek.

A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.