Súlyos elhízásban szenvedő betegek testzsírtartalmának normalizálási nehézségei miatt agresszívebb kezeléseket tanulmányoztak ebben az alcsoportban, mint például az elhízás sebészi megoldását, amelyet metabolikus sebészetnek is neveznek.

Az Egyesült Államokban jelenleg a 10 leggyakoribb halálozási és rokkantsági ok közül hét krónikus betegség. A legtöbb ilyen állapot megelőzésének és kezelésének foglalkoznia kell az elhízással való szoros kapcsolatukkal is. A túlsúlyos vagy elhízott emberek az Egyesült Államok lakosságának több mint kétharmadát teszik ki, és túlreprezentáltak az alapellátásban. Egyes szakmai szervezetek ma már 30-as vagy magasabb testtömeg-indexként (BMI, a kilogrammban kifejezett testsúly osztva a méterben mért magasság négyzetével) definiált elhízást betegségnek minősítik. Ennek az áttekintésnek a középpontjában az önmagában fennálló, vagy krónikus betegséggel társult túlsúly (BMI, ≥25) vagy az elhízás kezelése áll.

A szív- és vázizomzat alkalmazkodó- és teljesítőképességét és regenerációját vizsgáló kutatási program fejeződött be.

A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

A vérnyomásértéket számos tényező (érzelmi, fizikai állapot, étkezés, alkoholfogyasztás, dohányzás, külső-belső hőmérséklet, a vizsgált személy testhelyzete, a kar alátámasztása stb.) befolyásolja, és a gyorsan változó érték gyakori tévedések forrása lehet.

A szegedi és a debreceni egyetem, az MTA kutatóközpontjával közösen közel egymilliárd forintot nyert a MYOTeam című projektjére.

Vajon a szisztémás gyulladás folyamatosan jelen van a COPD-ben szenvedők szervezetében? Befolyásolja-e a pulmonális rehabilitáció a társbetegségeket?