A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
A csúcstechnológiás robotasszisztált eszközök alkalmazásáról és a fizikai teljesítőképesség fejlesztéséről is szó volt a Magyar Rehabilitációs Társaság vándorgyűlésén.
A spaszticitás egy akutan jelentkező betegségekhez tartozó tünet, amely krónikus betegségként viselkedik; a beteget kezelő orvosoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a beteg állapotának változásait, ennek megfelelően kell az adott stádiumnak megfelelő terápiás eszközöket alkalmazniuk.
Idén tavasszal bővült a háziorvosi kompetenciák köre, és megjelent az a rendelet is, amely a szakdolgozók által ellátható feladatok listáját tartalmazza. Az aktuális szakpolitikai döntések hatásai mellett az alapellátás napi – avagy évek óta tartó – problémáit is górcső alá vettük Szeszák Ferenc berettyóújfalui háziorvossal.
A stroke világszerte népbetegség, és a hosszú távú fogyatékosság vezető oka, így kiemelt jelentősége van a minél korábban elkezdett, hatékony rehabilitációnak. A rehabilitáció célja a betegek funkcionális képességeinek helyreállítása és a fogyatékosság mértékének csökkentése.
A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.