A demencia olyan kórállapot, amely közel 60 millió embert érint világszerte, globális előfordulása pedig drasztikusan emelkedik. Az elmúlt időszakban bizonyítást nyert, hogy az ehhez vezető betegség kezdete évtizedekkel megelőzi az első tünetek jelentkezését.
Véletlen felfedezés kapcsán kiderült, hogy az egerek akkor is érzik társaik fájdalmát, ha nem látják őket. Ha bebizonyosodik, hogy a fájdalomérzékenység embernél sem csak a tükörneuronok ingerülete és az empátia miatt fokozódik, többek között a krónikus betegeket ápolók védelmét is meg kell oldani.
Erősebb stresszel reagálnak a nők a rossz hírekre, mint a férfiak, és később is jobban emlékeznek a negatív főcímekre - írja kanadai kutatókra hivatkozva az MTI.
A három műszakban dolgozó, fiatal holland textilmunkások stresszhormonszintje kifejezetten magasabb, ami a szív-és érbetegségek szempontjából fokozott kockázatot jelent.
A stressz és az agresszió ördögi köre
Miért borulnak ki olyan könnyen és miért csillapodnak le nehezen az emberek? A választ ezúttal is a hormonokban kell keresnünk.
A hipotalamusz agresszióközpontjának stimulálása fokozott stresszhormon-termeléshez, a fokozott stresszhormon-termelés pedig agresszióhoz vezet – állapították meg magyar (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest) és holland (Gyógyszerkutató Központ, Leiden–Amsterdam) kutatók. Mindez arra utal, hogy a két folyamat között pozitív visszacsatolás áll fenn. Ez az ördögi kör tehát magyarázatul szolgálhat arra, miért alakul ki olyan könnyen agresszív viselkedés, és ha kialakult, miért nehéz megfékezni.
A kutatócsoport állatkísérletei során azt vizsgálta, növekszik-e a vérben az agyi agresszióközpont ingerlésével a stresszhormonok szintje, illetve, hogy magasabb stresszhormonszintek mellett agresszívabbak lesznek-e az állatok (Behavioral Neuroscience, 2004. október 3.) A kísérletek során a patkányokban elektromosan stimulálták a középagy érzelmek szabályozásáért felelős területében, a hipotalamuszban található agresszióközpontot. Az eredmény: az állatok vérében az egyébként csak stresszre termelődő kortikoszteron szintje hirtelen nőtt anélkül, hogy az állatokat bármiféle stressznek tették volna ki. A vizsgálat vezetője, Menno Kruk elmondta, hogy a stresszhormonok mozgósítják az energiaraktárakat, és így készítik fel a szervezetet a stresszre adott válaszra, a menekülésre vagy a harcra. Most azonban újabb hatásukra is fény derült: megkönnyítik az agy számára a harcot.