A myastheniára jellemző fluktuáló izomgyengeség, fáradékonyság a kórkép legjellegzetesebb, a terápiás döntéseinket alapvetően meghatározó tünete. Ugyanakkor a betegek számára az egyik legkínzóbb és igen gyakori tünettel, a generalizált fáradékonysággal keveset foglalkozunk. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.
A parikalcitol biztonságosan csökkentette a tumor mikrokörnyezetében található fibroblasztok aktivációját, így elérhetőbbé tette a daganatot a kemoterápiás hatóanyagok számára.
A Huntsman Cancer Institute és a University of Utah kutatói által végzett vezetett klinikai vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egy kombinált prosztatarák‑terápia megakadályozhatja, hogy a betegség egy nehezebben kezelhető formába, az úgynevezett kasztrációrezisztens stádiumba lépjen át bizonyos betegcsoportokban.
Az agy, az agyhártyák és a gerincvelő fertőzései gyors állapotromláshoz, maradandó neurológiai károsodáshoz vagy akár halálhoz vezethetnek, ezért a gyors felismerés és az időben megkezdett kezelés alapvető jelentőségű.
Egy fázis II. klinikai vizsgálatban a kísérleti hatóanyag jelentősen növelte a betegek egyéves túlélési esélyét a hasnyálmirigy duktális adenokarcinóma terápiájában.
A GluN2B‑t tartalmazó NMDA‑receptorok célzása ígéretes genetikai terápiás megközelítés lehet, amely alternatívát kínálhat a jelenleg alkalmazott invazív eljárásokra, például a mélyagyi stimulációra.