Karikó Katalin együtt dolgozik lányával egy olyan örökletes betegségek kezelésére alkalmas terápián, amelyeknél a génhibát bázisszakaszok normálisnál többszöri ismétlődése okozza.

A génszerkesztés embriókban elvileg lehetőséget adhatna arra, hogy a súlyos genetikai betegségeket hordozó szülők egészséges gyermeket vállalhassanak, ám a módszer még nem biztonságos.

A korai életkorban bevitt rostok mikrobiomra gyakorolt hatásának pontosabb megértése segíthet olyan étrendi ajánlások kidolgozásában, amelyek az egészséges bélflóra kifejlődését segítik elő.

Állatkísérletes eredmények arra mutatnak rá, hogy a szerotonerg és a tachikininerg neurotranszmitter-rendszerek között kétirányú, szinergista kapcsolat áll fenn, amelynek jelentősége lehet az antiemetikus gyógyszeres kezelések optimalizálásában is.

A palonozetron szerotonin- (5-HT3-) receptorral kialakuló molekuláris szintű kölcsönhatásainak, köztük a palonozetron által előidézett receptor-internalizációnak a megismerése, magyarázatul szolgálhat a hatóanyag klinikai vizsgálatokban tapasztalt kiemelkedő antiemetikus hatásosságára.

A kemoterápiával kezelt betegek szupportív ellátása jelentős fejlődésen ment keresztül a korábbi évtizedekben, és ennek egyik példáját azok a gyógyszerek adják, amelyek a kemoterápia által kiváltott hányinger és hányás megelőzésére szolgálnak.

Hónapokig tartó találgatások után úgy tűnik, hogy elmaradhat a magánegészségügyi szektor legnagyobb méretű felvásárlása, írja a Portfolio.

Az új megközelítés nemcsak a nanorészecskék méretének és alakjának meghatározását tette lehetővé, hanem a részecskék és a bennük lévő gyógyszermolekulák belső elrendeződésének megismerését is.

Egy vizsgálat a rendszeres kávéfogyasztás és a keringő metabolitok, kardiometabolikus markerek, valamint nemspecifikus hormonális profilok összefüggéseit elemezte. A kutatók abból a kérdésből indultak ki, hogy vajon a mindennapi kávéfogyasztás milyen hatással lehet az anyagcsere és a hormonális működés állapotára.

A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.