A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.

A betegség komplex kezelése megköveteli a páciens életmódváltását és pszichés támogatását, emellett fókuszba helyezi a hatékony fájdalomcsillapítást, a kieső exokrin és endokrin funkciók pótlását, valamint a szövődmények kezelését.

A Telepjáró riportja szerint a hátrányos helyzetű szegregátumokban élők jelentős része már csak a végstádiumban találkozik az ellátórendszerrel.

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.

A polifenolok kedvezően befolyásolhatják az idegsejtek fokozatos pusztulásával járó betegségekhez kapcsolódó biológiai folyamatokat.

A szénhidrátok és a szacharóz teljes kiiktatása az étrendből felboríthatja a bélmikrobiom egyensúlyát, derül ki az EgészségKalauz írásából.

Az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF; ultra-processed foods) nagy mennyiségű fogyasztása nemcsak a férfiak termékenységének csökkenésével hozható összefüggésbe, hanem az embriók lassabb növekedésével és a fejlődés szempontjából kulcsfontosságú szikzacskó kisebb átlagos méretével is.

A digitális korszak gyermekei teljesen másképp nőnek fel, mint szüleik vagy nagyszüleik generációja.

A 20-49 éves korosztályban aggasztóan emelkedik több daganattípus, különösen az emlő-, valamint a kolorektális rák incidenciája, írja az SZMO.

A neonatalis bőrtünetek spektruma igen széles, a benignus transiens lézióktól a súlyos megbetegedésekig terjed. A szerző az ártalmatlan, gyorsan regrediáló bőrjelenségek mellett a vascularis és fejlődési rendellenességeket, congenitalis naevusokat és bőrfertőzéseket mutatja be.