A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

A zsírszövetben zajló patofiziológiai folyamatok, valamint az elhízás és a krónikus gyulladás közötti kölcsönhatások világos megértése a társbetegségek kialakulásának jobb megértéséhez vezethet, és új célpontokat biztosíthat az elhízás kezelésében.

Valójában az elhízás számos kóros állapothoz és a mortalitás emelkedéséhez kapcsolódik. Közelebbről, a túlsúly és az elhízás jól ismert rizikófaktorok számos gasztrointesztinális (GI) betegségben, mint a funkcionális GI betegségek, a gyulladásos bélbetegségek (IBD), a hasnyálmirigy-gyulladás és a GI rák.

A mellrák gyakoriságában is szerepe lehet a várható élettartam növekedésének, a „nyugati” életmódnak és étrendnek.

Kutatók azt vizsgálták, hogy a várandósság alatti mediterrán étrendet népszerűsítő táplálkozási tanácsadás hatással van-e arra, hogy az ilyen étrendet követő édesanyák gyermekeinél két éves korukra milyen valószínűséggel alakul ki túlsúly.

Az életmódorvoslás az orvostudomány az életmóddal összefüggő krónikus betegségek gyógyításával, megelőzésével és kutatásával foglalkozó, rendkívül holisztikus szemléletű területe, amely nagymértékben támaszkodik a beteg aktivitására és együttműködésére – derült ki a IV. Életmódorvosi Konferencián.

Az okosan összeállított diéta hatása igen kedvező lehet, nem szabad azonban elfeledkezni a nemi különbségekről és az omega-zsírsavak mennyiségéről.

A változókort erőteljes hormonális ingadozások, ezáltal szerteágazó tünetek jellemzik. A változókorban lévő páciens kezelése összetett feladat, ami a vérzészavarok, hangulatzavarok, vazomotoros és genitourinális tünetek, anyagcserezavarok kezelését foglalja magába. A változókorra jellemző testösszetétel és testsúly változások kedvezőtlen anyagcsere hatásokkal járnak, így a kardiovaszkuláris kockázat növekedésében is szerepet játszanak. Az időben megkezdett életmód- vagy szükség esetén gyógyszeres kezelés a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentésében is elengedhetetlen.

A WHO statisztikája szerint jelenleg a világon 422 millió ember él cukorbetegséggel. Évente mintegy 1,5 millió ember halála köthető össze ezzel a betegséggel, de e mellett a cukorbetegség okozta szövődmények jelentős, és tartós egészségkárosodást és gazdasági károkat okoznak a betegek jelentős részének.

A Cell Host & Microbe folyóiratban megjelent cikkben egy szisztematikus irodalmi áttekintést készítettek arról, hogy a bélmikrobiom pontosan milyen szerepet tölt be a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.