A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

A veseelégtelenség klinikai tünetegyüttes, melyet jellemez a vese kiválasztó, szabályozó működésének romlása következtében létrejövő só-, vízháztartás, sav-, bázisegyensúly zavar, hormonális szabályozás felbomlása, valamint toxinszintek emelkedése. 

Az Egyesült Államok északkeleti részén a Montefiore Einstein Rákközpont az első olyan kórház, amelyben háromféle „regionális” kemoterápiát is alkalmaznak rákbetegeknél – ez azt jelenti, hogy a páciens nem szisztémásan kapja a kemoterapeutikumot és így az nem hat ki egész szervezetére, hanem a kemoterápiás kezelés csak egy testrészre vagy egy szervre korlátozódik.