A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.
A segítségnyújtás és a tápláltsági állapot javítása leghatékonyabban úgy tud megvalósulni, ha a beteg állapotát megértjük, az állapot kialakulásához vezető útját megismerjük, és ezek alapján tervezzük meg a személyre szabott, egyéni tűrőképességeit szem előtt tartó táplálásterápiát.
A szív- és érrendszeri betegségek ma is a legtöbb halálesetet okozzák Magyarországon, és ezek közül minden negyedik hirtelen szívmegállás miatt következik be.
Nemcsak a betegnek, hanem az őt ápoló hozzátartozónak is pszichés, fizikai és anyagi nehézségeket okoz a tartós gondozás, derült ki egy felmérésből, amelyet sclerosis multiplex betegeket ápolók körében készítettek.
Nem az eutanáziát kell engedélyezni, hanem biztosítani mindenki számára hozzáférhetően a palliatív ellátást – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Agora – az életvégi döntésekről című rendezvényén, ahol a társadalmi vitába kapcsolódhattak be a résztvevők.