Tudjuk, tapasztaljuk, hogy a gyógyításra felesküdött orvosok számára milyen nehéz a halál kérdéskörét beemelni a praxisba. Nagy az ellenállás az ilyen tematikájú képzésekkel szemben. Ráadásul, ha kommunikációs képzésről van szó, akkor sokan végképp egy legyintéssel intézik el. „Nem tudomány, nincs azon mit tanulni.”

Százhatvan éve, 1865. augusztus 13-án halt meg Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, írja az MTI nyomán a hvg.hu.

A Válasz Extra Iványi Annával, az Emma Egyesület és Keszler Viktóriával, a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom képviselőjével beszélgetett.

Idén tavasszal bővült a háziorvosi kompetenciák köre, és megjelent az a rendelet is, amely a szakdolgozók által ellátható feladatok listáját tartalmazza. Az aktuális szakpolitikai döntések hatásai mellett az alapellátás napi – avagy évek óta tartó – problémáit is górcső alá vettük Szeszák Ferenc berettyóújfalui háziorvossal.

Az ORBITA-2 tanulmányban a percutan coronaria interventio placebobeavatkozással összehasonlítva szignifikánsan jobb tüneti eredménnyel járt az antianginás kezelésben minimálisan vagy egyáltalán nem részesülő betegek körében.

Az életvégi döntések kérdése pártokon felül áll, de nélkülözhetetlen a politika részvétele a rendezésben, hangzott el a HetiVálasz podcastben.

A hiperszenzitív pneumonitisz (HP) egy immunmediált interstitialis tüdőbetegség (ILD), amelyet szenzitizált egyénekben különféle inhalációs antigének váltanak ki. A HP diagnózisára és kezelésére vonatkozó ajánlás a 2007-ben megjelent német irányelveket váltja fel.

Meskó Bertalan orvosi jövőkutatót a hosszú élet (longevity) valódi jelentéséről és az egészségügyi technológiák forradalmáról is kérdezte a Házipatika.

A Népszava Szike podcastjében Hábetler András ötvenes „pályakezdő” szakorvos és Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára volt a vendég.

Hegedűs Zsolt azért jelentkezett a Tisza szakmai csapatába, hogy a kint megszerzett jó gyakorlatokat átültesse a magyar rendszerbe. A Telex kérdezte.