A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Az alvás átalakuláson megy keresztül, ahogy a tudomány, a technológia és az életmód folyamatosan változik, fejlődik.

A tünetet sokszor „lustaságnak” könyveli el a környezet, ám az erőtlenség valójában a betegséggel függ össze – írja a Multiplex Magazin.

Ön megkérdezi a betegét, hogy hogyan alszik, hányszor ébred fel éjjelente, könnyen vissza tud-e aludni felébredést követően, esetleg a párja tud-e mellette zavartalanul pihenni? Vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a gyakori éjszakai vizelés és az azzal összefüggő alvászavarok jelentős terhet okozhatnak. Mindezek ellenére a panaszok valós súlyával sokan nincsenek tisztában, így azok hiányosan felismertek, alulkezeltek maradnak (1,2).

Neuropathiáról beszélünk a perifériás vagy az autonóm idegek szerkezeti- vagy funkcionális károsodása esetén, melyek jellemzően érzészavarokat, motoros működési zavarokat vagy vegetatív diszfunkciókat eredményezhetnek.

Az SM-betegeket gyakran vádolják meg azzal, hogy lusták, pedig esetükben idegrendszeri okai vannak a kóros fáradékonyságnak – hangzott el az Országos SM Napon.

A WHO statisztikája szerint jelenleg a világon 422 millió ember él cukorbetegséggel. Évente mintegy 1,5 millió ember halála köthető össze ezzel a betegséggel, de e mellett a cukorbetegség okozta szövődmények jelentős, és tartós egészségkárosodást és gazdasági károkat okoznak a betegek jelentős részének.

A fejfájás a leggyakoribb panaszok közé tartozik. Kóreredet szempontjából önálló fejfájásokat és más betegségek következtében megjelenő (tüneti) fejfájásokat különítünk el. Az önálló fejfájások a szerkezetileg ép idegrendszer működészavarának következtében alakulnak ki; legfontosabb képviselőjük a migrén.

A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.