A savfüggő betegségek – mint amilyen a gasztroduodenális fekélybetegség is – kezelésében az elmúlt két évtizedben szinte egyeduralkodóvá váltak a protonpumpagátló szerek. A fent említett betegség egyik legfontosabb kóroki tényezője a Helicobacter pylori nevű baktérium, így a fekélybetegség gyógyítása és szövődményeinek megelőzése szempontjából a legfontosabb teendő a Helicobacter eradikációja, melynek két legfontosabb pillére az adekvát savszekréció-gátlás, illetve a baktérium ellen hatékony antibiotikumok adása. Jelen tanulmányban a savszekréció-gátlás jelentőségét tekintjük át, elemezve az alkalmazott gyógyszercsoport hatásosságát és biztonságosságát.
Súlyos refluxbetegség, bizonyos gyógyszerinterakciók, illetve genetikai okok a gyomorsavtermelést csökkentő protonpumpagátló gyógyszerek napi dózisának a duplájára emelését indokolhatják, írja a PharmaOnline.
Az oszteoporózis megelőzésére és kezelésére sokaknak orális biszfoszfonátot írnak elő, ami nagyon gyakran gasztrointesztinális panaszokat és tüneteket okoz.
Egyirányú összefüggés
Asztma talaján szignifikánsan nagyobb valószínűséggel alakul ki refluxbetegség, különösen a diagnosztizálást követő évben. A GERD viszont nem növeli az asztma kockázatát.
Egy nemzetközi kutatócsoport két prospektív vizsgálat keretében, párhuzamosan, közel hároméves követéssel elemezte, milyen kapcsolatban áll egymással az asztma és a gasztroözofageális refluxbetegség (GERD) kialakulása. Korábban több vizsgálat is rámutatott, hogy az asztmás betegek körében az átlagosnál gyakrabban fordul elő nyelőcsőgyulladás és gyomorégés, illetve több epidemiológiai tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a GERD és a reflux-özofagitisz az asztma egyik fontos kockázati tényezője. Mostanáig sosem tanulmányozták egyidejűleg, ugyanazon populációban e feltehetően kétirányú kapcsolatot.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?