A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A kitettség forrásainak csökkentése érdekében jobb tesztelésre, biztonságosabb alternatívákra, valamint az elektronikus hulladékok újrahasznosításából származó fogyasztási cikkek – különösen az élelmiszerekkel érintkező termékek – betiltására lenne szükség.

A Telex szerint a deltametrin súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatokban és kisgyermekekben, Magyarországon azonban továbbra is rutinszerűen alkalmazzák. A szúnyoggyérítő konzorcium reagált.

Számos tanulmány adatainak gépi tanulásos feldolgozásával sikerült azonosítani azokat a baktériumtípusokat, amelyek a Parkinson-kórral asszociálhatók.

Az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy a neuroszteroidok fokozhatják a neuroplaszticitást és pozitívan befolyásolhatják a depresszió által károsított idegpályákat.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb. A hipertónia agyi szövődményei közül a stroke jól ismert, de a hetvenes évektől kezdve egyre növekvő figyelmet kap a kognitív diszfunkció is. A European Society of Hypertension (ESH) 2023-as irányelve jelentősebb módosítások helyett apróbb léptekkel haladt előre, azonban a neurológus szemével nézve örömteli újdonság fedezhető fel benne a korábbi irányelvekhez képest, hiszen először szerepel külön alfejezetben kiemelve, hogy az antihipertenzív kezelés a kognitív hanyatlás megelőzésére és a demencia progressziójának csökkentésére is ajánlott, illetve hatása bizonyított.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb.

A négy hatástani csoportban újonnan törzskönyvezett myelomaellenes gyógyszerek bevezetése – a kórkép gyógyíthatatlansága ellenére – jelentős új reményt ad érintett betegeinknek. Jelenleg a bőség zavarával és a finanszírozás nehézségeivel küzdünk a második leggyakoribb hematológiai malignitás kezelése során.

A Northwestern University kutatócsoportjának eredményei szerint a lizoszómákban található zsírsavláncok hosszának szerepe van abban, hogy a GBA1 mutációval rendelkező betegek egy részénél miért nem alakul ki Parkinson- kór.