A tüdőrákos betegségek kb. 80%-át a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) adja, aminek fele adenokarcinóma, egynegyede pedig laphámsejtes forma. Hazánkban az évente felfedezett tüdőrákos betegek száma 8000 körül van.

Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.

A legújabb klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a lokálisan előrehaladott kissejtes tüdőráknál a radiokemoterápia után alkalmazott immunterápia a klinikai gyakorlat részévé válhat. 

A University of California kutatói a nem kissejtes tüdőrák terápiarezisztenciájának kialakulásához hozzájáruló YAP-fehérje aktiválásáról közöltek új információkat.

A világon hét országban, köztük Magyarországon is elindultak a tüdőrák elleni vakcinakísérletek – írja a Telex.

A gyógyszeres kezelés nyomán az ALK-pozitív tüdőrákban szenvedő betegek többsége öt évnél tovább él a betegség progressziója nélkül.

A III. stádiumú nem kissejtes tüdőrák heterogén betegcsoport, amely különböző terápiás terveket és sorrendet igényel. Az irreszekábilis NSCLC-ben szenvedő betegeknél az elmúlt 6 évben paradigmaváltás következett be a PACIFIC trial hatására, új standard kezelés ajánlott az egész világon.

Mára egyre pontosabb képet kapunk a sugárkezelés immunrendszer-moduláló hatásáról, immunterápiával való kombinálhatóságáról, valamint a kezelés hatékonysága tekintetében szinergistának mondható hatásáról is.

A vizsgálati eredményeket az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság idei kongresszusán mutatták be.

A University of Missouri kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy közel járnak a nem-kissejtes tüdőrák korai kimutatásához alkalmas biomarkerek azonosításához.