A világon hét országban, köztük Magyarországon is elindultak a tüdőrák elleni vakcinakísérletek – írja a Telex.

A gyógyszeres kezelés nyomán az ALK-pozitív tüdőrákban szenvedő betegek többsége öt évnél tovább él a betegség progressziója nélkül.

A III. stádiumú nem kissejtes tüdőrák heterogén betegcsoport, amely különböző terápiás terveket és sorrendet igényel. Az irreszekábilis NSCLC-ben szenvedő betegeknél az elmúlt 6 évben paradigmaváltás következett be a PACIFIC trial hatására, új standard kezelés ajánlott az egész világon.

Mára egyre pontosabb képet kapunk a sugárkezelés immunrendszer-moduláló hatásáról, immunterápiával való kombinálhatóságáról, valamint a kezelés hatékonysága tekintetében szinergistának mondható hatásáról is.

A vizsgálati eredményeket az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság idei kongresszusán mutatták be.

A University of Missouri kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy közel járnak a nem-kissejtes tüdőrák korai kimutatásához alkalmas biomarkerek azonosításához.

A Memorial Sloan Kettering Rákkutató Központ kutatócsoportja a Cancer Cell folyóiratban számolt be arról, hogy sikerült elkészíteniük a nem-kissejtes tüdőrák tumoratlaszát.

Az onkológiai kezelések egyre inkább a speciális, célzott, személyre szabott terápiák felé mozdulnak el. Az adott beteg esetében legnagyobb eredményre kecsegtető terápiás terv felállításához a tumor genomikai eltéréseinek feltérképezése szükséges. Ehhez nyújtanak segítséget az új generációs szekvenálási módszerek, melyek javallati köre a közelmúltban három új klinikai szcenárióval bővült.

A különböző ráktípusokban egyre több célzott terápia kerül be a mindennapi klinikai gyakorlatba. A személyre szabott terápia alapját a genomikai profil feltérképezése képezi. Ennek új módszere egy új folyadékbiopsziás Comprehensive Genomic Profile (CGP) platform, nevezetesen a FoundationOne®Liquid CDx. A bemutatott vizsgálat adatai szerint a teszt pontos, reprodukálható adatokat szolgáltat, ezáltal kellő magabiztossággal ruházhatja fel az orvosokat a genomikai profil feltérképezésekor és a terápiás terv felállításakor.

Jelentős előrelépések történtek a rosszindulatú daganatok kezelésében, előrehaladott vagy metasztatikus nem kissejtes tüdőrákban például elérhetővé váltak immunterápiás készítmények melyek monoterápia vagy kombinációs kezelés formájában alkalmazhatók. A terápiás eredmények optimalizálásához, a betegek életminőségének és túlélésének javításához, illetve az egészségügyi források gazdaságos felhasználásához szükség van a kezelés kapcsán jelentkező mellékhatások és nemkívánatos események valós idejű nyomonkövetésére.