A fertőzések okozta halálozás jelentős szeletet foglal el a világ összhalálozásában. Egy 2019-es felmérés alapján az ischaemias szívbetegség és a stroke után az alsó légúti fertőzések állnak a halálozási lista harmadik helyén. Ennek az évnek a közel 55 millió halálozásából egy globális antimikróbiális rezisztenciát vizsgáló tanulmány eredményei szerint a fertőzéseknek köszönhető halálozás becsült száma közel 14 millió volt. Ebből közel 8 millió haláleset 33 baktériummal volt összeköthető. A leggyakoribb 5 patogén a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli (E.coli), a Streptococcus pneumoniae, a Klebsiella pneumoniae (K. pneumoniae) és a Pseudomonas aeruginosa (P. aeruginosa) volt, melyek a vizsgált baktériumok által okozott halálozás több mint a feléért voltak felelősek.

A szervezetben termelődő LL-37 molekula jelentős segítséget nyújthat az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen, írja a PharmaOnline.

Az OTSZ Online szerint az intenzív osztályokon használt sztetoszkópok tele vannak olyan baktériumokkal, melyek felelősek lehetnek a kórházi fertőzésekért.

A korábbi évek eredményeit is figyelembe véve a 2017-es Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) adatai lassú, de folyamatosan romló nosocomiális járványügyi helyzetet mutatnak.

Erőteljes új fegyverhez jutottunk az antibiotikumrezisztens kórokozók elleni harcban, írja a Science Translational Medicine. A humán immunrendszer egy peptidjét továbbalakító holland kutatók a klinikai vizsgálatok küszöbéhez érkeztek.

A jövőben akár az antibiotikumok helyettesítői is lehetnek a probiotikumok ezen a területen, közölte a PharmaOnline.

A nem megfelelő antibiotikum-használat nagyban elősegíti a rezisztencia megjelenését, ami multidrog-rezisztens (MDR) baktériumok kialakulását katalizálva könnyen elterjedhet. Magyarországon a humán orvoslásban az európai átlagnál kevesebb antibiotikumot (AB) használnak fel, azonban nem biztos, hogy megfelelően.

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa, dr. Kovács Gábor a Tuberkulózis Világnapján tájékoztat a hazai helyzetről.

Ha a modern orvostudomány nem tud megküzdeni a multidrog-rezisztens mikróbákkal, talán az ősi élőlények képesek rá. Biológusok újraalkottak egy olyan emlős eredetű, antimikróbás hatású anyagot, amely utoljára 59 millió évvel ezelőtt volt jelen a Földön, amikor az emlősök kezdtek magukhoz térni a kréta-tercier kihalási esemény után, amely elpusztította a dinoszauruszokat. Ez a fehérje még most is képes elölni számos, másképpen nem eliminálható patogént.