A pitvarfibrilláció (PF) kialakulásának kockázati tényezőjeként azonosított betegségek prevalenciája, beleértve a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, az idősödő lakosság körében növekszik. Ezért a PF-et különösen az idős populációra jellemző állapotként határozták meg.
A reumatoid artritisz hosszabb gyulladásos folyamat eredménye, amely végül krónikus, több ízületet érintő gyulladásos betegséggé alakul. Ahhoz, hogy minél hatékonyabban csökkentsük a gyulladást, vagy akár meg is előzzük a kialakulását, nagyon fontos, hogy a betegséget minél korábban felismerjük, és elkezdjük a megfelelő gyógyszeres kezelést.
Napi 300 mg E-vitamin adagolás hatékonyságát és biztonságosságát értékelték a máj szövettani és biokémiai markerek javításában metabolikus diszfunkcióval társult szteatohepatitiszben (MASH) szenvedő betegeknél.
A BUDAPEST CRT Upgrade vizsgálat egy prospektív, multicentrikus, randomizált, fázis III. klinikai vizsgálat, mely azt a hipotézist vizsgálta, hogy a defibrillátorfunkcióval ellátott reszinkronizációs eszköz beültetésével végzett upgrade jár-e kimutatható klinikai előnnyel a reszinkronizáció nélküli ICD-implantációval összehasonlítva.
Ennek a nagy, prospektív nemzetközi PF regiszternek az eredményei szerint a társbetegségek átfogó, irányelvek szerinti gyógyszeres kezelése (GMDT) a halálozás alacsonyabb kockázatával társult ≥2 CHA2DS2-VASc pontszámmal rendelkező, pitvarfibrillációban (PF) szenvedő betegeknél. Az orális antikoaguláns (OAC) kezelés csökkentette mind az össz-, mind nem-kardiovaszkuláris eredetű halálozást, függetlenül a kardiovaszkuláris (CV) betegségek kezelésére alkalmazott GMDT-től.
A balesetet szenvedett, stroke-gyanús, belső vérzéses vagy egyéb okból sürgősségi ellátásra szoruló betegek kivizsgálását mostantól egy minden eddiginél gyorsabb és pontosabb képet adó, alacsony sugárdózisú CT segíti a Semmelweis Egyetemen.