A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

Sándor Mária a Szinten túl című podcastban beszélt az elmúlt évtized nehézségeiről, és egy radikális civil kezdeményezést is bejelentett.

Az új 1500 négyzetméteres részleg megnyitásával összesen 2800 négyzetméteren, 4 műtővel és 44 betegszobával biztosítják a fekvőbeteg-ellátást.

A Menedzsment Fórum szerint ezúttal egészségügyi intézményeknél találtak szabálytalanságokat.

Az orvosok nem adtak nekik 30 életévet, de ők rácáfoltak erre a várakozásra. 62 évet fejüknél összenőve éltek.

Okosszekrény elnevezéssel mintaprogram indult a hatvani Albert Schweitzer kórházban, egy magyar innováció segítségével.

A szuperkórház lendületet ad a hazai orvoslásnak – mondta a Magyar Hírlapnak Bedros J. Róbert, a DBC miniszterelnöki megbízottja.

A krónikus vírushepatitisek jelentős visszaszorításának feltétele a kormányzati szándék, a széles körű társadalmi összefogás és a jól átgondolt eliminációs terv. Ugyanakkor számos nehezítő tényezőre és körülményre lehet számítani mind a döntéshozók, mind a megvalósítók, mind pedig az érintett, veszélyeztetett egyének részéről.

A közvetlen betegellátást végző egészségügyi dolgozók ruházatának sürgős pótlását, központi tisztítását kérik a döntéshozóktól.

Ahogy a  legutóbbi Kormányinfón elhangzott: jelentős, közel 80 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak.