A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

Az SM önmagában nem befolyásolja jelentős mértékben a terhesség lefolyását, a magzat kihordását, illetve a magzat prenatális és posztnatális fejlődését, így megfelelő terápiás stratégia mellett biztonságos gyermekvállalás érhető el.

Mivel az előrehaladott stádiumú vagy a kiújult eseteknél a kemoterápia eredményessége korlátozott, nagy várakozás övezte a biológiai terápiák bevezetését, amelyek az elmúlt 10-15 évben fokozatosan bekerültek az ellátási protokollokba.

Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

A Sanofi bemutatja globális immunológiai stratégiáját, kiemelve az innovatív gyógyszerek és vakcinák szerepét a jövő orvoslásában.

A Sanofi interaktív tudományos kiállítása az immunológiai kutatások legújabb eredményeit mutatja be a szakmának.

A “fehérjék esőköpenyén” alapuló új módszer feleslegessé teheti a gyógyszerek hűtését, így azok szegényebb régiókba vagy konfliktuszónákba is könnyebben eljuttathatóvá válhatnak.

A mindennapi neurológiában a fejfájás rendkívül gyakori panasz és gyakori beutaló diagnózis. A Global Burden of Disease Study szerint 2010-ben világszinten a tenziós fejfájás volt a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség.

Az idő előtti burokrepedés felismerését, illetve a koraszülés kockázatának azonosítását ma már világszerte alkalmazott gyorstesztek is segítik.

Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.