A hipertónia diagnosztikája és kezelése azért különösen fontos Magyarországon, mert az európai átlagnál lényegesen gyakrabban fordul elő a magasvérnyomás-betegség. Az Európai Kardiológusok Társasága 2024-ben hipertóniaajánlást adott ki, amely a vérnyomást három csoportba osztotta, nem emelkedett vérnyomás, emelkedett vérnyomás és hipertónia. A vérnyomás-kategóriák megerősítésének alapja a rendelőn kívüli vérnyomásmérés. A betegeket nagy kockázat esetén már az emelkedett vérnyomás kategóriában is kezelni kell, a célvérnyomás pedig életkortól függetlenül 120–129/70–79 Hgmm, amennyiben a beteg tolerálja a kezelést. A kezelést két hatóanyagot tartalmazó egytabletta-kombinációkkal kell megkezdeni, első választás: RAS-gátló és CCB vagy diuretikum kis dózisa, a második lépés pedig a három hatóanyag kis dózisú tripla kombinációja. A BBl-k elsőként csak speciális (elsősorban kardiológiai) indikáció esetén választhatók.
A hipertónia diagnosztikája és kezelése azért különösen fontos Magyarországon, mert az európai átlagnál lényegesen gyakrabban fordul elő a magasvérnyomás-betegség. Az Európai Kardiológusok Társasága 2024-ben hipertóniaajánlást adott ki, amely a vérnyomást három csoportba osztotta, nem emelkedett vérnyomás, emelkedett vérnyomás és hipertónia.
Az SMA kezelésének eredményessége függ a betegek terápiakezdeti életkorától. Az életminőség leghatékonyabb javulása tünetmentesen kezdett kezeléssel érhető el, amikor még a legkisebb mértékű az irreverzibilis motoneuron-pusztulás. Tünetek hiányában kizárólag újszülöttkori szűréssel érhető el a korai diagnózis és terápia, amit a hazai szűrőprogram is igazol.
A meddőségi ellátás szabályozásának 2020-ban történt módosítását követően az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Igazgatósága vezetésével megkezdődött az ellátórendszer teljes felülvizsgálata, és jelenleg is zajlik a minden érintett számára egyformán magas szintű ellátást nyújtani képes szerkezeti struktúra, szakmai minimumfeltételek és finanszírozás kidolgozása. Cikkünk első része a hazai ellátás jelenlegi helyzetéről adott képet a lap februári számában, most a fejlesztési koncepció legfontosabb elemeit ismertetjük.
Az onkológiai diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak a molekuláris genetikai vizsgálatok, melyek a daganat jellemzőinek részletes feltérképezése révén hatékonyabb, egyénre szabott kezelést tesznek lehetővé. Nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) eseteiben is alapvető jelentősége van a releváns géneltérések kimutatásának.
Bizonyított, hogy a kardiometabolikus betegségek kialakulásának folyamata már a gyermekkorban elkezdődik. Ennek előrehaladását a rizikótényezők, úgymint az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás, valamint a rizikóállapotok, tehát az elhízás, az emelkedett vérnyomás, a diszlipidémia és a prediabétesz/diabétesz gyorsíthatják.