Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.

A pécsi szakemberek célja, hogy bemutassák azon innovatív módszereket, amelyek a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban keletkeztek.

A várandósság alatti folyamatok és szövődmények alaposabb megértéséhez, a jövőben pedig akár új terápiás lehetőségek kidolgozásához is hozzájárulhat a DE kutatóinak a méhlepény speciális immunsejtjeivel kapcsolatos vizsgálata.

A British Columbia Egyetem (UBC) kutatói enzimek segítségével „immunológiailag láthatatlanná” alakították az A-típusú veséket, írja a hvg.hu.

Személyre szabott terápiák, mesterséges intelligencia – ezek formálják ma az onkológia jövőjét világszerte. Az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület, ahol a molekuláris diagnosztika, az immunterápiák és a való életből származó adatok egyre nagyobb szerepet kapnak. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője  egy közelmúltban kötött stratégiai együttműködési megállapodás kapcsán arról beszélnek interjúnkban, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális kutatási hálózatban, mit nyernek ebből közvetlenül a betegek, hogyan járul hozzá a klinikai kutatás az ellátás színvonalának emeléséhez, és miért stratégiai jelentőségű az intézményi-ipari együttműködés.

A debreceni Immunológiai Intézet 2000-ben jött létre, és az elmúlt negyedszázadban az egyetem jelentős műhelyévé, a dendrikus sejtekkel kapcsolatos kutatások nemzetközileg is elismert központjává vált.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara idén Jeffrey M. Friedman molekuláris genetikusnak ítélte oda a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést.

A Debreceni Egyetemen rendezett országos tanácskozáson a kutatási terület legújabb eredményeit vitatták meg a résztvevők.

Olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segíthetik, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a Covid-19.