A British Medical Journal (BMJ); a Lancet; a Journal of the American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.

 Agyvérzéses betegek millióinak életminőségét javíthatja egy robotokat alkalmazó, új rehabilitációs eljárás, amellyel az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában kísérleteznek.   A hagyományos rehabilitációs fizioterápia jó eredményt hozhat, de a stroke-on átesett betegek többsége csak kevés időt tölt a gyógytornásszal. Egy robot ideje sokkal kevesebbe kerülhet, ráadásul szerencsés esetben a páciens otthonában is rendelkezésre áll. Míg egy gyógytornász általában nem képes kétszer pontosan ugyanúgy végrehajtani egy mozdulatsort, a robot egyebet sem tud, mint önmagát, azaz a programját ismételni. Nagy előnye, hogy tornáztatás közben folyamatosan regisztrálhatja a beteg eredményeit, s hogy működése akár a távolból is irányítható.   Mindezen megfontolások alapján több kutatóhelyen is olyan robotokat fejlesztettek ki, amelyek stroke-ot szenvedett végtagbénulásos betegek rehabilitációját hivatottak segíteni. A kaliforniai egyetemen (University of California, Irvine) például Steven Cramer neurológus csapata egy kar- és csuklómozgást helyreállító eszközzel kísérletezik. Howard (Hand- Wrist Assisting Robotic Device, kéz-csukló segítő roboteszköz) elnevezésű, pneumatikusan működtetett prototípusuk tárgyak megragadását és elengedését tanítja, gyakoroltatja.   A beteg kezére három szalaggal felhelyezik a robotot, közben a páciens karját egy mozgatható, párnázott sínbe fektetik. A robot négy ujj egyidejű meghajlítására és kiegyenesítésére, vagy a hüvelykujj és a csukló mozgatására képes. Érzékelők mérnek minden elmozdulást, így a szoftver követni tudja a páciens mozgását, s ha kell, befejezi a mozdulatot, amelyre a beteg maga már nem volt képes.   Cramer 13 olyan beteggel tesztelte a rendszert, akiknél spontán gyógyulást már nem reméltek. A háromhetes kísérletben a páciensek 15 alkalommal, két-két óra hosszat gyakoroltak a robottal. Az eredmény: tárgymegragadó és -elengedő képességük csaknem 10 százalékkal, kézügyességük pedig – amit kockák mozgatásával vizsgáltak – 20 százalékkal javult.   A híres massachusettsi műegyetemen (MIT) dolgoznak csukló-, valamint váll- és könyökrehabilitációs roboton is. Az itt folyó munkát Hermano Igo Krebs vezeti. Robotjuk a csukló behajlítását, kiegyenesítését, illetve a kéz balra-jobbra mozgatását gyakoroltatja és segíti.   A készüléket három hónapon át egy New York állambeli kórházban (Burke Rehabilitation Hospital, White Plains) próbálják ki, valamint az amerikai veteránügyi minisztérium is vizsgálja négy intézményben. A vizsgálatokba összesen 200 beteget vonnak be, akik hetente háromszor egy-egy órát gyakorolnak a robottal. Súlyos, krónikus esetekben eddig 10 százalék körüli karés csuklómozgás-javulást tapasztaltak. De nem ez az egyetlen massachusettsi fejlesztés. Az egyetemi csapat kidolgozott egy „bokabotot”, azaz bokamozgásterápiás robotot is, amelyet nemcsak stroke-os, hanem sclerosis multiplexes betegeken is vizsgálnak egy baltimore-i, illetve egy connecticuti kórházban. A bokabot körülfogja a lábat, és a járásban nyújt segítséget.   Hasonló fejlesztések folynak a londoni Imperial College-ben, ahol Etienne Burdet többféle rehabilitációs roboton dolgozik – közöttük egy olyanon, amelyet az íráshoz szükséges finom kézmozgás helyreállítására terveztek.   „Öt-tíz éven belül minden klinikán, minden beteg otthonában megjelennek a fizioterápiás robotok” – jósolja Krebs, aki szerint speciális, robotokat alkalmazó edzőtermek is létesülnek majd. A készülékek a kutató szerint nemcsak a stroke miatti, hanem más mozgásszervi betegségekben szenvedőkön is segíthetnek.   Forrás: New Scientist Vizsgázik a mobil mindenes Az Egyesült Államokban piacra került az első olyan termék, amely az Intel nemrég bejelentett mobil klinikai eszközének (mobile clinical assistant, MCA) platformjára épül.   A csipgyártó óriás régóta fontosnak tartja az egészségügyi technológiák fejlesztését. A cég ezúttal kiterjedt kórházi felméréseket folytatott annak kiderítésére, hogyan dolgoznak a nővérek és orvosok, valamint, hogy miként tudnának munkájukban a leghatékonyabban hasznosítani egy hordozható számítástechnikai eszközt.   Egy ilyen készüléknek kezelnie kell az elektronikus betegnyilvántartást. Az amerikai egészségügyi intézmények informatikai vezetői körében végzett piackutatás azt mutatta: a létesítmények 80 százalékában használják, vagy tervezik ennek a szoftverkategóriának a használatát. A nyilvántartásokhoz való hozzáférés azonban csak egy a betegellátásban igényelt funkciók közül. A válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy: jó lenne, ha számítógépes segítséget – vonalkódos megoldást – kapnának a gyógyszereléshez, ha a betegágy mellől, vezeték nélküli hálózaton át léphetnének be kórházuk információs rendszerébe.   A felmérések szerint egy speciális célfunkciókat ötvöző termékre lenne igény az egészségügyben. Ennek igyekezett eleget tenni az Intel az MCA platform kifejlesztésével. Eddig két hardvergyártóval – a mobil megoldásokra specializálódott Motion Computinggal, valamint a Philipsszel – és tucatnyi szoftvercéggel kötöttek szerződést a gyakorlati megvalósításra.   Elsőként a Motion Computing rukkolt ki az MCA specifikációk szerint épített eszközzel. A C5 jelű modell kielégít minden, korábban említett követelményt. A mintegy másfél kilós készülék pótol minden dossziét, papírt, és táskaszerű fülénél fogva, vagy karra fektetve kényelmesen magával viheti a kórházi személyzet. A C5 cseppálló, azaz fertőtlenítő oldattal is lemosható.   Amikor az orvos vagy a nővér a beteg ágyához lép, vonalkódolvasóval vagy rádiófrekvenciás azonosítással (RFID-vel) automatikusan, teljes biztonsággal megállapíthatja, melyik páciensről van szó. Ugyanez a megoldás a kezelőt is azonosíthatja, s így védheti a készüléket az illetéktelen alkalmazóktól. Ez utóbbi célra ujjlenyomat- olvasó is szolgálhat.   Amint a beteg azonosítása megtörtént, vezeték nélküli öszszeköttetésen lekérdezhető minden rá vonatkozó adat, és a megfelelő helyre felvihetők az újabb információk, vizsgálati eredmények. Használatával minimálisra csökken az elkevert vagy kettős dokumentáció, s a téves gyógyszerelés kockázata. A C5-be épített kamerával felvétel is készíthető a betegről, vagyis így is dokumentálható a gyógyulás folyamata. Végül, de nem utolsósorban a betegágynál végzett mérések eredményeit ugyancsak vezeték nélkül, a mobil telefonokból ismert Bluetooth kapcsolaton keresztül rögzítheti a személyzet a C5-ön, illetve továbbíthatja a kórház rendszerébe.   Az Egyesült Államok mellett egy szingapúri és egy brit kórházban is folynak klinikai kísérletek az eszközzel. Nagy-Britanniában az állami egészségügyi szolgálat, az NHS (National Health Service) együttműködésével vezetik be a használatát.