A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetében adjuváns terápiás megközelítés a légzőizmok tré-ningje, amely – vizsgálatokkal igazolt módon – növeli a légzésben részt vevő izmok erejét, javítja a terhelési toleranciát és kapacitást, valamint a betegek életminőségét. Ma már ismert az is, hogy a légzőizmok edzése előnyös sejtszintű változásokat idéz elő a rekeszizom és a légzéshez kapcsolódó egyéb izmok, izomrostok szerkezetében, funkciójában.

A dohányzás szemkárosító hatásai kevésbé vizsgált területnek számítanak a dohányzási ártalomcsökkentés diskurzusában, amibe értékes betekintést nyújt egy új összehasonlító vizsgálat.

Hamarosan megkezdődnek a klinikai vizsgálatok egy teljes egészében magyar fejlesztésű hatóanyaggal, a stroke és más idegrendszeri betegségek után gyakran fellépő tartós izomgörcsök kezelésére, közli az OTSZ Online.

15-30 percen belül megbízható eredményt adhat a szívinfarktus diagnosztizálásában egy új vérvizsgálat.

Az infarktus diagnózisát alátámasztó vagy kizáró laborvizsgálatok végzése nem feltétlenül a sürgősségi osztályok privilégiuma. Egyes felmérések alapján a betegek jelentős része, akár 15%-a – a kifejezett tünetek ellenére – nem a mentőt hívja, hanem háziorvosához fordul.

Kiderítették a hatalmas izmok mögött rejlő erő valódi eredetét és működését amerikai tudósok. A felfedezés nemcsak a testépítőknek, hanem a kardiológusoknak is hasznára lehet – véli az MTI.

A daganatos áttétképződés mechanizmusát vizsgálják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) biokémikusai, akik a PNAS online kiadásában jelentették meg tanulmányukat.

A Ruhr Egyetem (Bochum, Németország) és a Mayo Klinika (Rochester, MN, USA) kutatói a Circulation december 5-i online számában arról számoltak be, hogy a sildenafil és a B-típusú natriuretikus peptid (BNP) hatására kutyákban enyhült az ún. diasztolés szívelégtelenség, és molekuláris szintű magyarázattal is szolgáltak erre a jelenségre.

Nanoskálájú objektumokat vizsgálnak javarészt élőben, tehát in vivo, a kapott mozgóképet és nanozenét pedig most először mutatták be újságíróknak a Semmelweis Egyetem Nanobiotechnológiai és In Vivo Képalkotó Központjában. Cikkünkben hat csodálatos műszert mutatunk be, és kiderül, hogy miért végzi itthon tudományos kísérleteit egy tehetséges kutató.