Az IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja legutóbbi lapszáma összefoglalja a 2025-ben előfordult hazai egészségügyi kiberincidensek jellemző formáit.

A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

A hormonális jelátvitel és a molekuláris szabályozási hálózatok kölcsönhatása alapvető szerepet játszik a posztmenopauzális nők kardiometabolikus egészségének alakulásában.

A női egészség került a középpontba a Millió Lépés legutóbbi kihívásában, amelyben iskolai közösségek, családok, munkahelyek és egyéni résztvevők léptek együtt az aktívabb, tudatosabb mindennapokért.

A pszilocibin gyors és klinikailag jelentős javulást idézhet elő, és alternatívát jelenthet azokban az esetekben, amikor a tünetek gyors csökkentése kiemelten fontos.

Új, beszédfunkcióval ellátott vércukormérő segíti a vak és súlyosan látássérült cukorbetegek, valamint az olvasni még nem tudó gyermekek önellenőrzését.

Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik.

A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az Indexnek adott interjújában rávilágít a kormányváltás után kialakult új politikai és kamarai kontextusra.

A Népszava szerint súlyos működési válsággal küzd a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ (közismert nevén az OBSI).