Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvények megfontolásra visszaküldött módosításáról tárgyalt a törvényalkotási bizottság.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

A VG a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban kérdezte Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökét.

Közel 5,5 milliárd forintnyi európai uniós forrásból valósult meg infrastruktúra- és eszközfejlesztés a Szent Imre, és ceglédi Toldy Ferenc kórházban.

Az alapellátás összeomlását előzné meg az az átfogó reformcsomag, amelyben az államtitkári ígéret szerint lesz többletfinanszírozás, kiemelt bértámogatás és rugalmasabb foglalkoztatási formák is – de csak 2027-ben. A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciájának szakmapolitikai előadásaiból az is kiderült, a jövőben a tényleges gyógyítási eredményeket díjazza majd a finanszírozó.

Magyarország az európai uniós támogatási keretek megnyílásával lehetőséget kapott arra, hogy hozzáférjen a mintegy 10 milliárd eurónyi Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) elnevezésű pénzügyi alap által biztosított forráshoz.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.

Bizonyítékalapú egészségfejlesztési szolgáltatáskatalógus és egységesebb helyi egészségtervezési módszertan is készül – derült ki a többi között a MÚOSZ Egészségügyi Szakosztályának szerdai háttérbeszélgetésén, ahol Oroszi Beatrix tisztifőorvos válaszolt a kérdésekre.