Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Ezt is vizsgálták az MTA által indított „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című program keretében.

Az Európai Parlament szerdán megszavazta, hogy az uniós országok új intézkedéseket vezessenek be a levegőminőség javítására, írja a Telex.

A finomrészecskéket tekintve csupán hét országban nem haladja meg a szálló por átlagkoncentrációja a levegőben a WHO által felállított határértéket, közli a Házipatika.

2024-ben számos kulcsfontosságú trend alakítja majd az egészségügyi ellátás jövőjét – de hogyan készülhetnek fel az ágazat vezetői és az érdekelt felek erre a mélyreható változásra?

Nemcsak a mesterséges, a természetes illatosítók, (illat)gyertyák használatának is mérséklését javasolja a Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője.

A területhasználat és a légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is szerepet játszó porszennyezés okait és változásait vizsgálták az SZTE kutatói.

A magyar lakosság több mint fele szerint a kórházak nagy részében katasztrofális állapotok uralkodnak, vagy méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket.

Az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásairól jelent meg összefoglaló közlemény, írja az OTSZ Online.

Június 15-én, a hivatalos ünnepségen a világ öt régiójából érkező, kiemelkedő karriert befutó tudós nőt köszöntenek majd.

A tanulmány korábban nem ismert koronavírus-forrásokat azonosított és alapul szolgálhat más kórokozók terjedésének fékezésére és járványok megelőzésére is.