A zsírszövetben zajló patofiziológiai folyamatok, valamint az elhízás és a krónikus gyulladás közötti kölcsönhatások világos megértése a társbetegségek kialakulásának jobb megértéséhez vezethet, és új célpontokat biztosíthat az elhízás kezelésében.

A Nature Communications című rangos folyóiratban jelent meg az a publikáció, melyet teljes egészében az Élettani Intézet munkatársai jegyeznek.

Biztos, hogy minden háziorvos betegei között akad egy Anna, egy Béla és egy Csaba.

A vezető panasz felismerése a helyesen felvett kórelőzményen és fizikális vizsgálaton alapul. A leggyakoribb három vezető panasz, mellyel felkeresik a reumatológiai betegek az orvosukat: a fájdalom, a funkcionális károsodás és a deformitás. Ezek közül a fájdalom messze a leggyakoribb. Nemritkán többfajta panasz egyszerre is előfordulhat; így a fájdalom funkcionális vagy strukturális károsodással is járhat együtt. Ilyen esetben fel kell tenni a kérdést a betegnek, hogy melyik a legfontosabb panasza.

A mepolizumab-kezelés az asztma legsúlyosabb formája esetén is hatásos, mind az exacerbatios ráta, mint az orális kortikoszteroid-igény csökkenését tekintve, derül ki real-world vizsgálati eredményekből is.

A pulmonológus számára az atópiás eredetű betegségek leggyakoribb formája az asztma. Az asztma diagosztikája évek óta jól meghatározott irányelvek alapján történik, azonban terápiája tekintetében paradigmaváltást élünk át, ennek legfontosabb elemeit tárgyalja a közlemény. Aktuálitását az is alátámasztja, hogy 2022 januárjában jelent meg a hazai EMMI irányelv az asztma ellátásával kapcsolatosan, amely a legfrissebb tudásanyagot ötvözi a hazai klinikai gyakorlattal.

Napjainkban, amikor az elhízás egyre égetőbb népegészségügyi problémaként jelenik meg, gyakran az alultápláltság témája marginális kérdésként tűnik fel a mindennapi orvosi gyakorlatban, többek között az apellátásban is.

 Az asztma gyógyítása nem megoldott, de a kielégítő tüneti kontroll az esetek döntő többségében elérhető. A kezelés sarokkövét az inhalált szteroid (ICS) képezi, önmagában vagy más asztma kontrollt célzó készítményekkel, leggyakrabban hosszú hatású béta2 agonistával (LABA) kombinálva.

A krónikus obstruktív légzőszervi betegségek jelentős népegészségügyi problémát jelentenek. Az asztma-COPD overlap szindróma (ACO) esetében a nem teljesen reverzibilis légúti obstrukció mellett mind asztmára, mind COPD-re jellemző eltérések állnak fenn. Ezen betegeket asztma protokoll szerint javasolt kezelni, így a kezelés alappillére az inhalációs szteroid (ICS), általában hosszú hatású béta-2-agonistával (LABA) kombinálva.

A Reviflut® Axahaler® (Sager Pharma) hazánkban új inhalációs kortikoszteroid készítmény, amely a már ismert flutikazon-propionát hatóanyagot tartalmazza új inhalációs eszközben. A kontrollált vizsgálatok eredményei alapján az Axahaler-ből adott flutikazon-propionát feleakkora dózisban eredményez azonos hatást, mint az eddigiekben elérhető inhalációs eszközökből adott azonos hatóanyag. Ismert, hogy az eltérő eszközből adagolt azonos hatóanyagok hatékonysága eltérő lehet. A jelen 12 hetes adatgyűjtés célja a Reviflut® Axahaler® használhatóságának és hatékonyságának felmérése volt asztmában szenvedő felnőtt járóbetegeken a való élet klinikai gyakorlatában.