Magyarország az 54,2 pontos egészségügyi indexszel csak a 82. helyet szerezte meg a globális rangsorban, írja a Pénzcentrum.

Kíméletlen számvetés Orosz Éva most bemutatott új kötete a mindenkori kormányok elhibázott vagy félbemaradt reformjairól. A közgazdász professzor – akit a magyar egészségpolitika „élő lelkiismeretének” neveztek – látleletet adott a magyar egészségpolitika négy évtizedéről, de a könyvbemutatón egy lehetséges fordulat esélyei is mérlegre kerültek.

A magyar lakosság szoláriumhasználata továbbra is jóval az európai átlag feletti, miközben az onkodermatológiai diagnosztikában a hangsúly a tömeges szűrésről a tudatos önvizsgálatra tolódik át – derült ki a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) sajtótájékoztatóján.

A 13. alkalommal odaítélt elismeréssel a kutatónők kiemelkedő tudományos munkáját, közösségi szerepvállalását és mentori tevékenységét ismerték el.

A romló statisztikák szakértők szerint az Ukrajnából érkező migrációval, valamint egyéb társadalmi és kulturális változásokkal is magyarázhatók.

Az elhízást egyre gyakrabban írják le krónikus betegségként, a mindennapi gyakorlatban azonban sok nő, aki gyógyszeres kezelés mellett dönt, továbbra is ítélkezéssel szembesül a környezetében, és gyakran saját szégyenérzete is nehezíti a terápiás folyamatot.

A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.

Szakmai berkekben jól ismert és megbecsült szakember tűnhet fel az új egészségügyi minisztérium kabinetjében. A MedicalOnline információi szerint Cserháti Péter visszatér az egészségpolitikába. A miniszterjelölt a Facebookon erősítette meg értesüléseinket.

Az ellátásbiztonságot érintő hiányosságokról is beszélt a Partizánnak adott interjújában Lengyel Tibor, a MOMSZ korábbi elnöke.