Hangody Lászlóval a hatalomról, várólistákról, kerülőutakról, a köz- és magánellátásról és az Uzsokiról beszélgetett a Népszabadság.

A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.

Európa éppen most kapcsol magasabb fokozatba, a következő lépésekről pedig november 25-én a budapesti Digital Health Summit szakmai előadói is beszámolnak.

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Évi 20 millió szövettani minta AI-támogatott feldolgozással, 12400 ágyas egyetemi kórház és napi 29 millió betegvizit. A Kontroll útibeszámolója.

Egy szociális otthonból beutalt beteg közvetítésével terjedt el rühfertőzés a budapesti Szent Imre Oktatókórház belgyógyászati osztályán, írja a Blikk.

Több kutatás utal arra, hogy a mikrobiomnak az idegrendszert megtámadó SM lefolyásában is lehet szerepe – írja a Multiplex Magazin.

A magán- és a közellátás közötti betegutak buktatói, az orvosi etika határai is szóba kerültek a Népszava Szike című podcastjének adásában.

Ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével, derül ki az NN Biztosító Egészség 2026 kutatásából.

A prediabétesz hazánkban is aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép. Az alapellátásnak kiemelt szerepe van, hiszen a beteggel való találkozáskor felismerhetik a kockázati tényezőket, kezdeményezhetik a komplex szűrővizsgálat elvégzését.