Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Miközben a „katasztrofális, brutális és felszámolhatatlan” szakdolgozóhiány már teljes kórházak működését veszélyezteti, az ágazatért felelős államtitkár inkább félreértett viccekről értekezett a Magyar Kórházszövetség Őszi Szakmai Napok 2025 rendezvényének második napján. Ha a fenntartónak vannak is tervei a kritikus helyzet megoldására, az a nyilvánosság számára nem derülhetett ki.

Elrendelték egy korábban beteghordóként dolgozó férfi letartóztatását, aki pénzért intézett el soron kívüli egészségügyi ellátást az őt felkeresőknek.

Egyre több egészségügyi intézmény érdeklődik a lízing kínálta lehetőségek után, mondta Vály Judit, az Euroleasing vezérigazgatója az Economxnak.

A megállapodás célja, hogy a pénzintézet kedvező pénzügyi konstrukciókat, megoldásokat biztosítson az MKSZ tagkórházai és azok dolgozói számára.

A piacon egyre jobb áron érhetők el a CT és MR készülékek, ráadásul a kínált szolgáltatások köre is ugrásszerűen bővül.

Egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra.

A magyar egészségügy – a minőségi és biztonságos betegellátás helyett – 2021. január 1-jétől katonai szabályok szerint működik. Orbán Viktor, aki három kétharmados cikluson át halogatta az ágazat átalakítását, Pintér Sándor belügyminiszter segédletével most három nap alatt igyekezett pontot tenni az egészségügyi reform végére.

Elfogadta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, valamint jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt kedden.