Nem zárunk be kórházat - ismételte el háromszor is a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusának pénteki zárónapján Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki mintegy két órán keresztül válaszolt a szakma részéről felmerülő kérdésekre.
A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.
A metabolikus szindróma számos, önmagában is jelentős cardiovascularis kockázati tényező összegsége. Ezek közül a dyslipidaemia és a szénhidrát-anyagcsere különböző zavarai mind hozzájárulhatnak a hypertonia kialakulásához. Metabolikus szindrómában a hypertonia kezelése holisztikus szemléletet igényel, mivel a vérnyomáscsökkentésen túlmenően a kísérő metabolikus rendellenességek rendezése is szükséges, a cardiovascularis rizikó minél szélesebb körű csökkentése miatt.
A világon 537 millió felnőtt (20–79 éves) él cukorbetegségben. Ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ra 643 millióra, 2045-re pedig 783 millióra emelkedik. A cukorbetegség 6,7 millió halálesetért volt felelős 2021-ben. Cukorbetegség miatt 5 másodpercenként hal meg egy beteg. A cukorbetegség ekkor legalább 966 milliárd dollárnyi egészségügyi kiadást okozott – ez 316%-os növekedés az elmúlt 15 évben.
Egy egészséges szervezetnek a plazmaadás nem jelent megterhelést, így hazánkban egy donornak évente 45 alkalommal megengedett a plazmaadás – ez csaknem heti 1 alkalom. Az egészséges szervezet ugyanis könnyen képes pótolni a vérplazmát, amelynek 92%-a víz. Az egészséges szervek (pl. máj) gyorsan képesek a vérplazma fehérjéinek pótlására – nyilatkozta a Medicalonline.hu-nak Dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet emeritus professzora.
A The George Institute vezetésével, és több híres egyetem részvételével egy olyan, nagy elemszámú klinikai vizsgálatot végeztek Kínában, amely a konyhasó helyettesítésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
A múlt század végének és eddig a mostaninak is az egyik egészségügyi diadala a kardiovaszkuláris betegségek megfelelő kezeléséből származó mortalitás- és morbiditáscsökkenés. Az egyre hosszabb élettartam azonban mit sem ér kiváló életminőség nélkül, ám valljuk be, az öregedő ember szomatikusan és pszichésen folyamatosan hanyatlik.
Különösen a szívbetegek számára javasolják a sóbevitel korlátozását, annak ellenére, hogy nem teljesen meggyőző, van-e hatása az életkilátásokra, írja az OTSZ Online.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?