A győri kórház bevételének 20 százaléka a megye kiskórházainak nyújtott szolgáltatásaikból származik – mindez néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, ma pedig a súlyponti kórház túlélése függ ettől. A győri nem egyedi példa, Debrecen, Budapest, Szeged és Miskolc, vagy a megyék közül Heves és Veszprém más-más tulajdonban levő intézményei fognak össze a gazdaságosabb működtetés érdekében. Holding vagy csak szakmai együttműködés? Működtetésbe adás vagy saját irányítás? Megakórházak vagy kórházi láncok? – a Medical Tribune idei első számában a magyar egészségügy egyik legfontosabb trendjét, a hálózatosodást vette számba.

Mire mennyi pénz jut jövőre? Sokak számára okoz csalódást, hogy a 2004-es költségvetési javaslatban szó sem esik például az ingyen szívgyógyszerre vagy az ápolói hűségjutalomra vonatkozó kormányzati ígéret teljesítéséről. Reálértékben növekszik az ágazatra fordítható összeg, és folytathatók a legfontosabb programok – összegezte a költségvetési lehetőségeket Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. Szerinte fenntarthatóak lesznek a jóléti intézkedések, és az egészségügyi ellátórendszer működőképességét is biztosítják. Nem áll le a megkezdett egészségügyi reform sem, tehát szó sincs arról, hogy ínséges vagy leépítő lenne az ágazati büdzsé – hangsúlyozta, és hozzátette: a 2004-es költségvetési javaslat „tartalmaz kitörési pontokat is”. A tárcavezető ezek között említette az ágazati informatika fejlesztését és a kórházak konszolidációját. Előbbi feladatra 800 millió forintot, utóbbira pedig 1,2 milliárdot fordítanak majd. A kiemelt feladatok között szerepel továbbá az új műszerbeszerzési program, amelyre szintén 1,2 milliárdot szánnak, valamint az egészségügyi intézmények komfortosítása, amelyre 500 millió forintot különítettek el.

Beszélgetés a Péterfy Kórház főigazgatójával A tavalyi évben a budapesti Péterfy Kórház halmozta fel a legnagyobb adósságállományt az országban, így ez az egészségügyi intézmény részesült a legkomolyabb konszolidációs hitelben is. Dr. Budaházy Emil megbízott főigazgató elmondta, milyen strukturális változásokat hajtott végre korábbi munkahelyén, a Flór Ferenc Kórházban, és hogyan kívánja kihúzni új kórházát az adósságspirálból. Miért éppen önt kérték fel ennek a nehéz sorsú kórháznak a vezetésére? Hiszen még most is a Flór Ferenc Kórház (igaz, fizetés nélküli szabadságát töltő) főigazgatója. – A fővárosi önkormányzatot kellene erről megkérdezni. Nem kineveztek, csak megbíztak Budapest legnagyobb kórházának igazgatásával. Először nem is fogadtam el, jól éreztem magam a Pest megyei Flór Ferenc Kórházban, ahol, úgy vélem, most kezdenek beérni az erőfeszítéseim. Miért, mi történt Kistarcsán? – Számos strukturális változás: gazdasági, műszaki, belosztályok, a konyhák összevonása; a gyógyszertár is egy telephelyre került. Rengeteg belső átépítést, kórterem-komfortosítást hajtottunk végre. Műveseállomás is létesült. És persze racionalizáltunk. Az ágyszámot 957-ről 134-gyel csökkentettük – önszántunkból, és nem mert köteleztek minket erre. Tudom, az ágykihasználtság nem igazán fontos mutató, de azért megemlítem, hogy ma már elég magas, 80 százalék körüli. Nem volt komoly informatika, sem kontrolling, sem minőségbiztosítás, sem ütőképes PR, ezeket menet közben, önerőből hoztuk létre. Azért a hírek szerint a kistarcsai kórház anyagilag ma sem áll túl jól. – Ha összevetjük a két kórházat, a Péterfy 375 millió, a Flór Ferenc Kórház pedig 80 millió forint hitelfelvételre kényszerült. És míg eddig az előremenekülés jegyében dolgoztunk, ma már az adósságunkat egy felépített, működő rendszernek kell ledolgoznia.