Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Három évtizede dolgozik azon a Pécsi Hasadék Munkacsoport, hogy az ajak- és szájpadhasadékkal született gyermekek ne csupán a szükséges műtéti kezelést kapják meg.

Április 30-án, délelőtt 9 és délután 5 óra között várják az érdeklődőket a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának munkatársai.

A most átadott betegellátó tér mellett már zajlik egy hallgatói tér kialakítása az épületben, és hamarosan elkészül a klinika épületének felújítási terve is.

A Női Egészségért Alapítvány kétnapos konferenciáján orvosok és kutatók mutatják be a betegség legújabb kutatási eredményeit.

Pethesné Dávid Beáta célja, hogy az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) egységes, együttműködő és jól látható kar legyen.

Egy innovatív, hordható eszköz a hagyományos glükózmonitorozáson túl komplex anyagcsere- és hemodinamikai profilalkotásra képes, írja a hvg.hu.

Bagoly Zsuzsa egyetemi docens veszi át Kappelmayer János professzortól a DE Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina vezetését.

A nyári szünetet követően az azonnali kérdések és az interpellációk során is szóba került az egészségügy az Országgyűlés hétfői ülésén.

Semmelweis Ignác születésnapja a magyar egészségügy napja, amikor megemlékezünk az egészségügyben dolgozók áldozatos munkájáról.