Egy, a DE Gyógyszerésztudományi Karán végzett kutatásnak köszönhetően néhány lépéssel közelebb került a tudomány az ALS nevű, jelenleg még nem gyógyítható idegrendszeri betegség legyőzéséhez.
A kutatások sok szálon futnak a teljesen kísérletes molekuláris vizsgálatoktól a klinikai transzlációs tanulmányokig – nyilatkozta lapunknak Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.
A Max Planck Society kutatóinak cikke szerint az emberek és a mesterséges intelligencia együttes alkalmazása biztosítja a legjobb eredményeket a diagnosztikai eljárások során, mivel néha mindketten tévednek ugyan, de teljesen más hibákat követnek el, így kiegészítik egymást.
Az Alzheimer's & Dementia folyóiratban jelent meg a National Taiwan University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a szemek közötti retinavastagság finom különbségei korai és könnyen hozzáférhető biomarkerként szolgálhatnak az enyhe kognitív károsodás és a fizikai gyengeség kombinációjából álló, nagy kockázatú állapot kimutatására.
Új laboratóriumi módszert fejlesztettek, amelynek segítségével az orvosok mostantól gyorsabban diagnosztizálhatják azokat a betegeket, akiknél immunrendszeri genetikai rendellenesség gyanúja merül fel, és akik állapotát, ritka betegségét esetleg évek óta nem sikerült pontosan meghatározni.
A Nutrients folyóiratban jelent meg spanyol kutatók cikke, amelyben különböző étrendek hatását vizsgálták a korábban nem-alkoholos zsírmáj betegségnek, újabban metabolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózisos májbetegségnek (MASLD) nevezett, a világ népességének közel egyharmadát érintő állapot kezelésében.
Az E-HIPI modell képes megbecsülni a kétéves progressziómentes túlélés (PFS) esélyét, és segítséget nyújt a személyre szabott kezelési tervek kidolgozásában.