A szekunder adatelemzés és klinikai megfigyelések alapján kirajzolódik, hogy a hagyományos drogok mellett az új pszichoaktív szerek és a digitális környezethez köthető függőségek egyre nagyobb társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek. A digitális térben történő tudatos jelenlét elengedhetetlen a jövő addiktológiai kihívásainak kezeléséhez.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus reumatológiai kórkép, prevalenciája megközelítőleg 1/1000-re tehető. A JIA gyakran felnőttkorban is folytatódik és hosszú távon szignifikáns morbiditást eredményezhet, beleértve a testi fogyatékosságot is.

A tüdőrákos betegségek kb. 80%-át a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) adja, aminek fele adenokarcinóma, egynegyede pedig laphámsejtes forma. Hazánkban az évente felfedezett tüdőrákos betegek száma 8000 körül van.

A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.

Az Alzheimer Világnap alkalmából a Feledhetetlen Alapítvány nyílt napot szervez a Petőfi Irodalmi Múzeumban, melyet élőben is közvetítenek.

A gyógyszergyártók fél éven belül létrehoznak egy olyan regisztert, amelyben „egymásra találhatnak” a betegek és a klinikai vizsgálatok, közli a PharmaOnline.

Május 19-ig várja a magyar startupok jelentkezését az EIT Health InnoStars Awards program, mely segít az egészségügyi innovátoroknak tesztelni ötleteiket és befektetőket találni, hogy újításaik gyorsabban jussanak el a páciensekhez.

Fülsebészeti műtéthez használtak csúcstechnológiai eszközt a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport tagja.

Az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók az egyik legjobb eszközt jelentik a kognitív viselkedésterápia fontosságának szemléltetésére. Ezekkel az alap- és szakellátásban dolgozó szakemberek hatékonyan támogathatják a túlsúlyos páciensek testsúlykontrollját.

Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.