Van az alapellátásnak van olyan szegmense, amelyet egyelőre nem sikerül megfelelően díjazni, holott a demográfiai változások és az ellátórendszer átalakítása nyomán egyre nagyobb teher nehezedik rá.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

Bár a kiemelt kompetenciájú ápolók képzése már évekkel ezelőtt elkezdődött és az MSc szintű végzettséggel rendelkezőket aktívan foglalkoztatják például a megreformált alapellátási ügyeleteken, máig nem sikerült elkészíteni az APN-ek kompetencialistáját, és a jogi környezet is elmarad a gyakorlattól.

Az új irányelvek kidolgozásában is szerepet vállalna a Magyar Orvosi Kamara Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai Munkacsoportja, amelynek vezetőjével, Lovas Andrással a kórházi fertőzésekről is beszélgettünk.

November végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta ezt a hivatást.

A háziorvosok tevékenységének minősége, színvonala teljesen egységes indikátorokkal nem mérhető megfelelően, ám a túl sok és komplikált indikátor sem jelent megoldást.

Október közepén lehet kormánydöntés az egészségügy új stratégiájáról – mondta a területért felelős államtitkár, de a béremeléssel kapcsolatban rendkívül óvatosan nyilatkozott a IX. Szakdolgozói Tudományos Kongresszuson Siófokon.

Nyolc oldalon foglalta össze a Magyar Orvosi Kamara a belügyminiszternek, hogy melyek lennének a legfontosabb lépések az egészségügyben.

Miközben a Covid-pandémia nyomán sok teherrel és a kényszerűség szülte változással kellett szembenézniük a háziorvosoknak, szerveződni kezdtek a praxisközösségek is. Mindezek együttesen számos módosulást hoztak az alapellátásban.