A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.
A hormonális jelátvitel és a molekuláris szabályozási hálózatok kölcsönhatása alapvető szerepet játszik a posztmenopauzális nők kardiometabolikus egészségének alakulásában.
A Nutrients folyóiratban november 1-jén jelent meg a Semmelweis Egyetem kutatóinak szakirodalmi áttekintése, amely szerint az életmódbeli és táplálkozási változtatások fontos szerepet játszhatnak az endometriózis tüneteinek enyhítésében.
Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.
Bal kamrai szisztolés diszfunkcióval rendelkező és/vagy szívelégtelenségben szenvedő, szívinfarktuson átesett betegeknél a magasabb kiindulási vagy jelentősebben emelkedő aldoszteron-szintek fokozott kardiovaszkuláris rizikóval társulnak. A rizikó csökkentésében az eplerenon hatásosnak bizonyult.
Egyetlen éjszaka alvásfiziológiai adatai alapján több mint százféle betegség későbbi kialakulásának kockázatát képes előre jelezni a SleepFM nevű modell.
A patogenetikai folyamatok megismerése lehetővé tette olyan célzott biológiai kezelések kidolgozását, melyekkel az immunválasz megbomlott egyensúlyának a helyreállítása által hosszabb távon is klinikai remisszió és nyálkahártya-javulás érhető el.
A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.