A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.
Egy friss, a Novo Nordisk megbízásából, a magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatás szerint a fogyni vágyók 88 százaléka számára fontos a jövőbeni betegségek megelőzése.
A metabolikus szindróma elnevezés specifikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok olyan halmozódását jelenti, melyek patofiziológiai háttere az inzulinrezisztenciával hozható összefüggésbe. Pontos patomechanizmusa továbbra is tisztázatlan, azonban az inzulinrezisztencia és a centrális elhízás központi szerepe egyértelmű.
Korunk egyik legnagyobb súlyú és jelentőségű betegségcsoportja a cukorbetegség, ami jelenleg a betegek számát és a kapcsolódó betegségeket is tekintve világjárványnak tekinthető.
A kutatások sok szálon futnak a teljesen kísérletes molekuláris vizsgálatoktól a klinikai transzlációs tanulmányokig – nyilatkozta lapunknak Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.
Hazai és nemzetközi felmérések alapján a kórházban, az ápolási otthonokban és az otthon kezelt, illetve ápolt betegek 15-30%-a kóros tápláltsági állapotú. A kezdetben normális tápláltsági állapotú betegek is gyógyulási esélyüket veszélyeztető helyzetbe kerülhetnek, ha kórállapotuk miatt elégtelenné válik a táplálkozásuk, és nem részesülnek megfelelő táplálásterápiában.
Összesen 43 ezer beteget vonhatnak be a szoros praxisközösségben dolgozó háziorvosok a Krónikus Betegmenedzsment Programba, egy praxis 100 beteget jelenthet, és a projekt egy éves időtartama alatt betegenként 40 ezer, azaz összesen négymillió forintnyi többletfinanszírozást zsebelhet be. Ha viszont valami közbejön, az addig felvett összeget vissza kell fizetni.
A krónikus betegségek célratörő és biztonságos kezelése szükséges a beteg és az orvos közös céljaival, együttműködésével – nyilatkozta lapunknak dr. Domboróczki Zsolt, a Magyar Diabetes Társaság Geriátriai Munkacsoportjának elnöke.
Mivel a prediabétesz általában panaszt és tünetet nem okoz, felismerése csak szűrővizsgálattal lehetséges, amiben az alapellátásnak kiemelt szerepe van.