Európában és Magyarországon is a legtöbb ember szív- és érrendszeri kórképekben veszíti életét. Mindez cselekvésre sarkall. Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget. E törekvés jegyében és a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítását kiemelt prioritásként kezelő magyar EU-elnökségi félévhez kapcsolódóan rendezték meg Budapesten a „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát.

Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget.

A hazai adatok azt mutatják, hogy az érintett betegkör nagysága és az amputációt jellemző mutatók alapján a nyugat-európai helyzethez képest jelentős elmaradásban vagyunk.

A praxisokban évről évre kevesebb a háziorvos, és remény sincs rá, hogy belátható időn belül növekedne a létszámuk. A dietetikusok bevonása az alapellátásba nemcsak a minőségi egészségügyi ellátás javítását, hanem a népegészségügyi mutatók pozitív változását és az egészségügyi kiadások csökkentését is eredményezheti a lakosság, valamint a gazdaság számára.

Többszörösen alátámasztott, hogy az elhízás alacsony-szintű gyulladásos mikrokörnyezettel, endothel-diszfunkcióval, oxidatív stresszel és következményesen a kardiovaszkuláris (CV) megbetegedések fokozott rizikójával társul. A test összes zsírtartalma mellett azonban lényeges a zsír eloszlása is: a CV kórképek rizikója szempontjából kiemelten fontos szerepe van a myocardium és a visceralis pericardium között található zsírrétegnek, az ún. epicardialis zsírszövetnek.

A primer obezitás pandémia-szerűen terjed, egyre több gyermeket is érintve. Tény, hogy az elhízás egy magas mortalitású kórkép, de megelőzhető és visszafordítható. A pandémiás hasonlatnál maradva, lényeges lenne már a gyermekkorban történő vakcináció, vagyis az időben megkezdett prevenció.

A mozgásszervi megbetegedések korai diagnózisát és kezelését segíthetik a Debreceni Egyetemen végzett, a vázrendszeri rendellenességekkel, illetve őssejtekkel foglalkozó kutatások.

Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

2023 júniusában az Európai Hipertóniatársaság (European Society of Hypertension, ESH) milánói kongresszusán mutatták be az új európai hipertónia-irányelvet, amelynek főszerkesztője Giuseppe Mancia és Reinhold Kreutz professzor volt.

Az elhízás és a cukorbetegség egyaránt 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.