A Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) a Debreceni Egyetemen rendezi meg 41. nagygyűlését október 15-e és 17-e között. Lapunk  dr. Kárpáti Istvánnal, a Magyar Nephrologiai Társaság elnökével készített interjút.

A díjazottak nevét Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora jelentette be hétfőn, aki online videókapcsolaton keresztül csatlakozott a sajtótájékoztatóhoz.

Több mint 30 fiatal kutató, orvos, orvostanhallgató dolgozott ki kész megoldási javaslatokat a legégetőbb egészségügyi kihívásokra.

Már szervezik a mesterséges intelligenciával támogatott kockázatbecslő modell prospektív validálását hazai és külföldi intézményekben.

A Times Higher Education legfrissebb világrangsora (THE World University Ranking 2027) szerint a Semmelweis Egyetem jelentősen előrelépett.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Elindítjuk a várólista-csökkentési programot, ahogyan Magyar Péter miniszterelnök bejelentette Szolnokon, országjárása során, írja Hegedűs Zsolt a Facebookon.

A Telex szerint két szakszervezet is szorgalmazta, hogy az OPAI dolgozói és a szakmai képviseletek is véleményezhessék a főigazgatói pályázatokat.

Az elmúlt napokban az Országos Onkológiai Intézet (OOI) körüli állítólagos visszaélések kerültek a hazai egészségügyi nyilvánosság középpontjába. Az azóta előkerült dokumentumok és nyilatkozatok alapján azonban egyre kevésbé egy mellműtét vagy annak finanszírozása tűnik a történet legfontosabb elemének.

Szemléletváltást ígér a gyógyításban a kiméra antigénreceptorral felszerelt T-sejt, azaz a CAR-T-terápia. A technológia messze túlmutat azon a megszokott modellen, amikor a gyógyszeripar egy újabb molekulát vagy egy következő generációs biológiai terápiát kínál a klinikusoknak és a betegeknek. Alkalmazásának a rendkívül magas költségek szabnak határt.