A mikrobiom összetételének átalakításával fejti ki neuroprotektív hatását az időablakos étkezés – ezt egyelőre állatkísérletekben sikerült bizonyítaniuk a kínai Chiba University és a Zhengzhou University kutatóinak, az eredményekról a Translational Psychiatry folyóiratban számoltak be.

A Chilében bevezetett, a magas zsírtartalmú, sóban vagy cukorban gazdag élelmiszereket célzó szabályozási csomag mérhetően csökkentette az iskolás gyermekek elhízásának kockázatát.

A nyelőcső betegségeiben szenvedő betegek számára jelenleg csak kevés hatékony kezelési lehetőség áll rendelkezésre. A gyógyszerek célzott eljuttatása ebbe a szervbe technikailag nehéz és gyakran jár nemkívánatos mellékhatásokkal.

Csaknem 40%-kal mérséklődött a daganatképződés kockázata a GLP-1 receptor agonistákat szedő betegek körében a kizárólag életmódváltást megvalósító csoporthoz képest.

A nyugati étrend elősegíti az enterális neurodegenerációt a ferroptózis révén, ami rontja a bélmotilitást, és magyarázatot adhat az elhízással és anyagcserezavarokkal gyakran együtt járó emésztési panaszokra.

A Tokiói Tudományegyetem kutatói egy friss vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy az önmagában jelentkező, túlzott harapási erő nem idéz elő alveoláris csontvesztést, azonban periodontitisszel együtt jelentősen súlyosbítja azt.

Biztonságosnak és hatásosnak bizonyul a mesterséges intelligenciával tervezett univerzális koronavírus-vakcina. A tű nélküli technológiával beadott oltóanyag nemcsak a Covid-19 és a SARS ellen vált ki immunválaszt, hanem a denevérekben keringő, még át nem terjedt rokon vírusok ellen is védelmet nyújthat.

Az autizmus spektrum zavar olyan idegfejlődési állapot, amelyben a társas interakciók, a kommunikáció és az érzékszervi ingerek feldolgozása eltér a megszokottól. Egy friss kutatás szerint az egyik altípus csökkent agyi kommunikációval (hipokonnektivitás), míg a másik fokozott hálózati kapcsolódással (hiperkonnektivitás) jár.

Az osteoarthritisben élő emberek milliói számára a mindennapok gyakran a fájdalom és az ízületi merevség váltakozó körforgását jelentik. A jelenleg elérhető kezelések – például a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók vagy a szteroid injekciók – átmeneti enyhülést hozhatnak, de nem képesek megállítani az ízületi porc fokozatos pusztulását.

A mostani felismerés magyarázatot adhat arra, miért vallottak kudarcot azok a közelmúltbeli ALS klinikai vizsgálatok, amelyek a PP1 vagy a GADD34 célzására irányultak.