Az egységes alapellátási ügyelet ugyan a biztonság érzetét kínálja a lakosság számára, de jelenlegi formájában egy drága és kihasználatlan rendszer, miközben az oda integrált kapacitások jóval többre lennének képesek.

A szakmai zsűri döntése alapján három nyertes egyenként 5 millió forintos támogatásban, a közönségszavazás három győztese pedig fejenként 3 millió forintban részesül.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Új hazai kutatás mutat rá az ártalmas és a jótékony gyermekkori tapasztalatok, valamint a felnőttkori lelki egészség összefüggéseire.

Elsőként a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban, Kecskeméten alkalmazták az új típusú, életmentő véralvadékoldó gyógyszert.

Az egészségügy megfelelő szintre hozásához legalább 10-15 évre lesz szükség – mondta Svéd Tamás a HVG-nek adott interjúban.

Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

Közel 4,3 milliárd forintot utalt vissza az államháztartásnak az Egészségtudatossági és Pácienstájékoztatási Alapítvány.

Évente mintegy 600-2300 új anorexiás eset fordulhat elő, itthon, az érintetteknek nagyjából harminc százaléka jut el az ellátórendszerbe.

Roska Botond, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagja kapta a 2026-os António Champalimaud Vision Awardot.