Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

A jövő héten induló, 8,76 milliárd forintos GINOP Plusz keretprogram központi szerepet szán a foglalkozás-egészségügyi szakorvosoknak.

Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

Továbbra is nagy hiányosságnak tartok több krónikus problémát – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a rendelet valójában az ügyeleti átalakítás miatti orvoshiányt próbálja kezelni, de erre alkalmatlan.

A belügyminiszter jogszabálytervezete szerint az elektronikus vényírási jogosultságot kibővítenék a gyógyszerészekre és szakápolókra is. Az orvosi kamara feldühítette a gyógyszerészeket.

Politikai pástra siklott az az orvosok önrendelkezésről szóló szimpózium, amelyet a Magyar Orvosi Kamara szervezett az Orvos Világszövetség, az Európai Orvosok Állandó Bizottsága, valamint a Német Orvosi Kamara képviselőinek részvételével. A delegációk Pintér Sándor meghívására látogattak Budapestre.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.

Magyarországon a transzfúziós tevékenység jogi szabályozását az Európai Uniós direktívákkal összhangban a 3/2005. EüM rendelet írja le, ennek értelmében a vérkészítmények felhasználásának részletes szabályozását az Országos Véradó Szolgálat (OVSZ) által kiadott a Transzfúziós Szabályzattartalmazza, ezek ismerete, betartása a transzfúziós tevékenység során kötelező.