A törvénymódosítással az egészségügyi dolgozók foglalkoztatója elektronikusan kérhet adatot arról, hogy az érintett mely más szolgáltatónál dolgozik.

A WHO, a családtámogatás, a kábítószerek és a fővárosi Szent János Kórház is szerepelt a T. Ház témái között a parlamentben.

Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

A kórház nem szerződik a beteggel és nem hozzá folyik be a pénz, ezért a gyakorlat nem is törvénytelen, közli az RTL riportja nyomán a Népszava.

A HPV elleni átoltottság növelésével, hatékony szűrési módszerek alkalmazásával és a lakosság egészségtudatosságának növelésével néhány évtizeden belül teljesen felszámolható lenne a méhnyakrák, azonban a hazai epidemiológiai adatok szerint még nem állunk nyerésre a döntően vírus okozta daganatos megbetegedés leküzdésében.

A Népszava Szike című podcastjében Kóka János egykori gazdasági miniszter és Sinkó Eszter közgazdász ütköztették az álláspontokat.

Március 3-án 32 292 beteg várakozott 60 napon túl valamilyen műtétre az állami egészségügyben, írja az Economx.

Csípőprotézis műtétre közel 4, térdprotézis műtétre több mint 8 hónapot, szaruhártya műtétekre több mint egy évet várhatnak a betegek a friss statisztikák szerint, írja a Pénzcentrum.

A KlikkTV Tíz című műsorában Mihályi Péter közgazdász a magyar egészségügy aktuális helyzetét vette górcső alá.

Az állam saját működésének hibáit nem háríthatja a beszállítókra, gondoskodnia kell arról, hogy az állami intézmények eleget tegyenek a szerződéses kötelezettségeinek – hangzott el a kórházi beszállítók szerdai sajtótájékoztatóján.