Benke Ágnes (24.hu) Élő Anita (Válasz Online) és Danó Anna (Népszava) A Szike Extra podcast legfrissebb epizódjában arra keresik a választ: képes-e az egészségügy tanulni a katasztrófákból, vagy csak újra és újra reprodukálja őket.

A hormonális jelátvitel és a molekuláris szabályozási hálózatok kölcsönhatása alapvető szerepet játszik a posztmenopauzális nők kardiometabolikus egészségének alakulásában.

Mitől olyan sikeresek evolúciós szempontból a szúnyogok, és miért jelentenek évről évre nagyobb kihívást a hazai népegészségügy számára?

Májusban tartják az Európai Elhízás Elleni Napot, amely nemcsak ráirányítja a figyelmet korunk egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívására, hanem cselekvésre is ösztönöz.

Az allergia napjainkra az egyik legelterjedtebb népbetegség lett: sokak mindennapjait keseríti meg az állandó tüsszögés, az orrfolyás, a szemviszketés.

A 20-49 éves korosztályban aggasztóan emelkedik több daganattípus, különösen az emlő-, valamint a kolorektális rák incidenciája, írja az SZMO.

Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

A rövidlátás prevalenciája drámai növekedést mutat: mára már a fiatalok mintegy 60 százaléka szorul látáskorrekcióra, írja az Economx.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A nemzeti rákellenes nap alkalmából a Magyar Rákellenes Liga és a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Alapítvány szakmai fórumot szervezett.