A képfeldolgozó mesterséges intelligencia megbízhatóságának növelésére dolgoztak ki új módszert a Wigner kutatóközpont munkatársai.

A vezeték nélküli homloktapasz a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) technológiáját felhasználva, az agy-gerincvelői folyadék mennyiségének és optikai dinamikájának valós idejű változásai alapján, noninvazív módon követi nyomon és különíti el az alvási fázisokat.

A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.

Átadták a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új CT-berendezését, amely komplex vizsgálatok támogatására is lehetőséget biztosít.

A 3D modellek akár próbabeavatkozásokhoz is használhatók, lehetővé téve a műtéti technikák előzetes gyakorlását, például a csavarok vagy fúrási pontok optimális helyének meghatározását.

Az idei fizikai Nobel-díjat Francis Halzen kapta az antarktiszi IceCube Neutrínó Obszervatórium létrehozásában nyújtott úttörő szerepéért.

A daganatos betegek hosszú távú, komplex utánkövetését és támogatását szolgálja a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának új Onkológiai Gondozója.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Elsőként a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban, Kecskeméten alkalmazták az új típusú, életmentő véralvadékoldó gyógyszert.