A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. A napi klinikai gyakorlatban az egyértelmű ajánlások, evidenciák ellenére a prognózismódosító gyógyszeres terápia alkalmazási aránya szuboptimális. Jelen összefoglalónkban a mineralokortikoid-receptor-antagonisták szívelégtelenség kezelésében betöltött szerepét, alkalmazásának gyakorlati megfontolásait tárgyaljuk.

A krónikus koszorúér-szindrómában szenvedő betegeknél az antianginás gyógyszeres kezelés célja a tünetek enyhítése, a megfelelő tolerálhatóság és a beteg együttműködésének biztosítása. Az antianginás szerek kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni.

Személyre szabott génszerkesztési módszerrel sikerült meggyógyítani egy CPS1-enzimhiánnyal született csecsemőt Philadelphiában.

Az ország minden részéből érkeztek betegtársak és hozzátartozók, hogy egymást támogatva hívják fel önmagukra és egymásra a figyelmet az SM Világnap zászlóival.

A logopédiai tevékenység meghatározása alapján a kommunikációs zavarok funkcióterületek szerint osztályozhatók, ideértve a beszéd- és nyelvi zavarokat, a hangképzési nehézségeket, valamint a nyelészavarokat.

Egy nemzetközi kutatócsoport éveken át vizsgálta az ülés agyra gyakorolt hatását, a kutatás eredményeiről számol be a hvg.hu.

Az Alzheimer & Dementia folyóiratban jelent meg a University of California kutatóinak cikke, amelyben az EXERT (Exercise in Adults with Mild Memory Problems) klinikai vizsgálat eredményei szerint mind az alacsony, mind a mérsékelt és magas intenzitású testmozgás értékes eszköz lehet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.

Nagy György, a Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója a betegellátás, az oktatás és a kutatás szempontjából is kiugró lehetőségeket lát.

Minden ezredik újszülöttet érinthet valamilyen ritka betegség, és ezek között csaknem 30 olyan van, amelynek korai felismerésére Magyarországon már 1975 óta működik országos szűrőprogram.

Az lncRNS-ek nemcsak a terápiás, hanem a korai, noninvazív diagnosztikai módszerek fejlesztésében is ígéretes megközelítést jelenthetnek.