Elhízott betegeknél ismerten nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kialakulásának kockázata. Úgy tűnik azonban, hogy a regionális, viszcerális, szervspecifikus zsírfelhalmozódás nagyobb szerepet játszik ezen szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, mint önmagában az elhízás.

A Debreceni Egyetem kutatóinak eredmlnyei úttörő jelentőségűek a porcképződés genetikai szabályozásának megértésében.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.

,A neandervölgyi DNS genomunkban betöltött szerepének kiderítése az egészségünk megértésében is segíthet, írja a Magyar Hírlap.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”.

Szegeden 23. alkalommal szervezték meg a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját, írja a Telex.

Az egyik legrangosabb kémiai folyóirat, az Angewandte Chemie a címlapján közölte a magyar kutatók eredményeit.

A Nobel-díjjal tizenhat évvel ezelőtt kitüntetett Martin Chalfie amerikai neurobiológus is a Nemzeti Tudósképző Akadémia vendége lesz Szegeden.

A Pharmacological Research folyóirat novemberi számában jelent meg a University of Exeter kutatóinak cikke, amelyben egy olyan vizsgálati hatóanyagot próbáltak ki nagyszerű eredményekkel, amely segíthet az elhízás kezelésében.

A zsírszövetben zajló patofiziológiai folyamatok, valamint az elhízás és a krónikus gyulladás közötti kölcsönhatások világos megértése a társbetegségek kialakulásának jobb megértéséhez vezethet, és új célpontokat biztosíthat az elhízás kezelésében.