A tartósan alacsony környezeti hőmérséklet diagnosztikai és terápiás kihívás elé állítja az akut ellátást, derült ki az RTL Híradójából.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

Jelen átfogó áttekintő cikk a kiterjesztett Vaughan-Williams osztályozás alapján tárgyalja az antiarrhythmiás szerek hatásmechanizmusát, klinikai alkalmazását, farmakokinetikai jellemzőit, mellékhatásait és monitorozási követelményeit.

A gépjármű vezetői alkalmasság vizsgálata zömében a háziorvosi és a foglalkozás-egészségügyi rendelőkben történik. Az alkalmasságról a vizsgálatot végző orvos egyszemélyi felelősséggel dönt. Az ún. első fokon meghozott döntéssel szemben az érintett  természetesen élhet a felülvizsgálat jogával.

Az apixaban kezelés a thromboembolia előfordulási gyakoriságának csökkenésével társul pitvarfibrillációban (PF) szenvedő elhízott betegek körében, és jelentősen csökkenti az összmortalitás kockázatát. A korábbi aggodalmak ellenére az apixaban a warfarin hatékony és biztonságos alternatívájának bizonyult PF-ben szenvedő, elhízott betegek körében.

Idős, törékeny, nem-valvuláris pitvarfibrillációban (NVPF) szenvedő betegek esetén az egyes NOAC szerek alkalmazása változó módon befolyásolta a stroke/szisztémás embolizáció (SE), valamint a major vérzés (MB) kockázatát. Az apixaban és a rivaroxaban a stroke/SE alacsonyabb kockázatával társult, warfarinnal összehasonlítva. Továbbá, az apixaban és a dabigatran a MB alacsonyabb, a rivaroxaban pedig magasabb kockázatával társult, mint a warfarin. Továbbá az apixaban alacsonyabb stroke/SE kockázattal társult, mint a rivaroxaban. Az idős, törékeny CMS Medicare populációban valamennyi NOAC csökkentette a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát warfarinnal összehasonlítva.