Az onkoteamek mintájára hazánkban is alakultak ILD-teamek, melyek a különböző eredetű tüdőfibrózis/alveolitis gyors és pontos differenciáldiagnosztikáját és kezelését irányítják.
Medical Online >> Emésztési zavarok asszisztensképzés
2022-05-25
A krónikus pancreatitis a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, amely a hasnyálmirigy strukturális és funkcionális károsodásával jár. Az esetek jelentős részében fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés áll a tünetek középpontjában, ami jelentősen rontja az életminőséget.
Ma már tudjuk, hogy a D-vitamin sokkal inkább hormonnak, mint vitaminnak tekinthető: az immunrendszer megfelelő működésétől a terhességi szövődmények megelőzésén át bizonyos daganatkockázatok csökkentéséig szerteágazó biológiai hatásokat fejt ki a szervezetben. Kétrészes írásunk második cikkében e sokrétű hatásokat és a D-vitamin-pótlás lehetőségeit vesszük sorra.
A kardiovaszkuláris szövődmények elsősorban vaszkulárisak, az érrendszer károsodása nyomán, illetve a véralvadási rendszer túlaktivációja következtében alakulnak ki. A direkt myocardialis eltérések (a myo- vagy pericarditis, ACS, stressz cardiomyopathia) ritkábbak.
A 80-as évek végén forgalomba került ACE-gátlók után néhány éve megjelentek az AT1-receptor-blokkolók, s az újonnan létrehozott reningátló gyógyszer is kapható már hazánkban. A renin/prorenin receptorok felismerése újabb terápiás megközelítést tesz lehetővé.
A renin–angiotenzin-rendszer (RAR) felismerése, illetve kutatása több mint száz évvel ezelőtt kezdődött, amikor Tiggerstedt vizes veseszövet-kivonattal a kiválasztószerv véráramlásának jelentős csökkenését váltotta ki. Kezdetben úgy gondolták, hogy ez a rendszer elsődlegesen a veseműködés szabályozását szolgálja a helyben keletkező aktív anyagokon keresztül. Hamarosan kiderült azonban, hogy a RAR nemcsak a veseműködés és só-víz háztartás szabályozásában, de a vérnyomás regulálásában is alapvető szerepet játszik. Évtizedekig tartott, mire a klasszikus, úgynevezett keringő RAR működésének részleteit feltárták és megállapították, hogy az ennek aktiválásában szerepet játszó renin a vesében választódik el, onnan kerül a vérbe. Hatására a májban szintetizált angiotenzinogénből hasadással létrejön az angiotenzin I (AT1), amelynek aktiválódását az endothelsejtek felszínéhez kötött angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) végzi, főleg a tüdőben. Az elmúlt évszázad második felében újabb és újabb meglepő adatok láttak napvilágot e rendszer működéséről. Kimutatták, hogy angiotenzin II nem csupán az AT1-ből keletkezhet; tehát az angiotenzin képződésének van(nak) ACE-től független útja(i) is. Később azt is felismerték, hogy a RAR nemcsak az eredetileg gondolt formában van jelen a szervezetben, hanem több, úgynevezett helyi rendszer is létezik. Ezek fontos szabályozási feladatokat látnak el a termelődés közvetlen környezetében. Így például helyi RAR működik többek között a központi idegrendszerben, az emésztőrendszer számos területén, a szívben, a nagyerekben, a genitáliákban, a zsírszövetben stb. A vesében a vaszkuláris kompartmenten kívül az interstitiumban és a tubulusokban szintén jelen van a RAR minden eleme. Legújabban kimutatták, hogy számos sejtben ugyancsak megtalálható a RAR valamennyi komponense. Néhány évtizede tudjuk, hogy az angiotenzin többféle receptoron keresztül fejti ki a hatását. A renális és vérnyomásnövelő hatás az AT1-receptoron keresztül érvényesül. Ugyancsak a közelmúlt felfedezése, hogy nemcsak az angiotenzin II hatékony a RAR-on belül, hanem közti, illetve degradációs termékek is aktív szerepet játszanak a szervezet működésének szabályozásában, önálló receptorokon keresztül. Magának a reninnek is van saját receptora, sőt, ezen a receptoron keresztül még a keringésbe kerülő prorenin is hatást fejt ki. Ráadásul e hatás nagyrészt megegyezik az angiotenzin egyes intracelluláris hatásaival (ilyen például a növekedés serkentése). A RAR működését gátló gyógyszerek ma már a világon a legnagyobb mennyiségben használt készítmények közé tartoznak. Kiemelt jelentőségük van a magas vérnyomás és a diabétesz okozta progresszív vesekárosodás, az albuminuria kezelésében. Korábban gyógyszerként csak a konvertáló enzim blokkolói léteztek, aztán megjelent az AT1-receptor-blokkoló és mostanában kerül hazánkban forgalomba az újonnan létrehozott reningátló szer is. A renin/prorenin receptorok felismerése újabb terápiás megközelítést tesz lehetővé. Az újabb és újabb felismerések megszületésében fontos szerepe van a tudományos kutatási módszerek hihetetlen mértékben felgyorsult fejlődésének is. Például vizsgálatainkban multifotonos lézermikroszkópiával élő állatban ma már képesek vagyunk láthatóvá tenni, azaz szemmel megfigyelni az afferens arteriola endotheliális nanocsatornáiba ürülő reningranulumok mozgását vagy a macula densa-sejtek felszínén található cíliumok mechanikus meghajlítását követő kalciumfelszabadulást az afferens arteriola disztális szakaszában. A filogenetikailag ősi renin–angiotenzin- rendszer bonyolultságának mind mélyebb felismerésével nyilvánvalóvá válik, hogy a szervezetben ez a rendszer alapvető fontosságú mind a fiziológiai szabályozásban, mind a kórélettani folyamatokban. Ma már tudjuk, hogy a renin–angiotenzin-rendszer szervezetünk szinte minden folyamatának szabályozásában részt vesz, a sóürítéstől a szomjazásig, a tanulástól a szervezet gyulladásos reakciójáig, a zsírszövet anyagcseréjétől az immunműködésig, a szívizomsejtek működésének szabályozásától a terhes uterus falának reakciókészségéig.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?